ég

„Egyszer egy filozófus azt kérdezte: azért vagyunk emberek, mert a csillagokat bámuljuk, vagy azért bámuljuk a csillagokat, mert emberek vagyunk? Micsoda értelmetlen kérdés! De vajon a csillagok visszanéznek-e ránk…? Ez az igazi kérdés!” A Csillagpor című film bevezetőjében az a kérdés hangzik el, mely minden, nyári égboltot kémlelő ember fejében megfordul legalább egyszer: csak mi nézzük olyan csodálattal a csillagos égboltot vagy az égből is visszanéznek ránk? Miért olyan titokzatosak számunkra ezek a fénylő, apró pontok, miért nyűgöznek le annyira bennünket?

Egy középkori tudós szerint a csillagok is csak egy hajszálon kapaszkodnak az égbe. Vajon az óriási mamutfenyők miért nőnek olyan magasra? A világ legnagyobb fája a Sequoia Nemzeti Parkban található. William T. Sherman tábornokról kapta a nevét: 82 méter magas, 1500 tonnányi, a törzs átmérője a fa tövénél 25,5 méter. Nincs gondja az élet hosszával: 3500 éves. Csak az ember érzi – miközben hátrahajló gerinccel a tábornok koronáját lesi –, hogy nem napokkal, nem is évekkel, hanem csupán szívdobbanásokkal mérhető az élet.

Nincs még egy olyan csillagászati jelenség, amely akkora lélektani hatást gyakorolna az emberekre, mint a teljes vagy csaknem teljes napfogyatkozás. A mindenki által az élet forrásának, fenntartójának tartott Napnak az elfogyása, eltűnése, vélt elvesztése leküzdhetetlen rettegést, pánikot keltett abban a korban, amikor az ember ennek még természetét nem sejtette. De nincsen ez a XXI. század emberével sem: a napfogyatkozáskor a Spitzbergákon pár pillanatra megállt az élet és a sötétség mellett csend uralkodott.