gyereknevelés

Valamelyik adventi készülődésem során olvastam egy novellában, hogy egy gyermek felnevelése körülbelül ezer hét. Utánaszámoltam, és tényleg. Körülbelül akkorra lesz önálló keresettel rendelkező, saját lábán megálló felnőtt abból a három-négy kilogrammal született apró csomagból, akit születésekor megpillantottam.

Héttagú családomból mindenki más-másfelé futkos a hétköznapokon. Legtöbbször egyedül vagyok itthon dél körül. Ha nem felejtem el, és időben kiveszek valamit a fagyasztóból, akkor meleget ebédelhetek. Hogy mit, azt szinte soha nem tudom. Pedig már nagyanyám megmondta, hogy a befőttes-, lekvárosüvegekre és legfőképpen a fagyasztóba kerülő dolgokra rá kell írni, mi van bennük. A dátumot még rá szoktam firkantani, de a tartalmat elég gyakran lehagyom. Minek, hiszen látszik, mit rejtenek a dobozok! Persze, amikor elteszem, még tényleg, de amikor keresgélek közöttük, akkor már fogalmam sincs. Kikapok egyet: ha kiolvad, éppen jó lesz. Biztosan ehető, hiszen azért tettem ide.

Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, feladataikról, céljaikról. Molnár Veronika öt éve a Szentendrei Evangélikus Zenei Óvoda munkatársa. Az óvodapedagógussal a gyermeknevelésről, felnőttként történt konfirmációjáról, a gyülekezeti és az óvodai közösségről beszélgettünk.

Egyre többen élnek az örökbefogadás lehetőségével, és vállalják az esetleges kockázatokat, valamint a hosszú várakozási időt, ami gyakran minimum két év. Rizikókról, félelmekről, és a mindezt fölülíró örömről beszélgettünk Petrával és Csabával, akik mindkét gyermeküket örökbe fogadták.

Tömérdek édesség, hamar megunt játékok és szeméthalom-növelő csomagolások. Nem szükségszerű, hogy így teljenek az ünnepek! Adunk néhány tippet, hogyan teheted meghittebbé és nem utolsósorban környezetbarátabbá az ünnepi készülődést.

Miként illeszthető be családi életünkbe, értékeink közé hiteles, hihető módon a Télapó-sztori? Voltaképp ki mondja meg, mi a jó és mi a rossz? Nem magunkat istenítjük-e, miközben a jóra tanítjuk, neveljük, fegyelmezzük, hovatovább saját képünkre igyekszünk formálni öntörvényű, eleven csemeténket? A gyerekről vagy rólunk szól a Mikulás-sztori?

Míg a verést szinte mindenki bántalmazásnak tekinti, a verbális agresszióról és elhanyagolásról már megoszlanak a vélemények, a felnőttek és a gyerekek szerint is. Megdöbbentő kutatási eredményeket ismertetett nemrég az Ökumenikus Segélyszervezet.

Mit keres Isten Balassagyarmaton? Isten az egyházban és az egyházon kívül? És a melegekkel mi van? Bartha István balassagyarmati evangélikus lelkész őszintén és nyíltan ír nemrég megjelent, Pogány katekizmus című könyvében házasságról, egyházról, szexualitásról, keresztény Európáról, Istenről és Jézusról egy kiválóan illusztrált és meglepően vékony kötetben.

Egy kutatás eredményei szerint az ateista gyerekek nagylelkűbbek és jószívűbbek vallásos társaiknál, egy másik szerint pedig az ateisták az agyuk kisebb részét használják. Mit mutatnak meg és mit nem ezek az eredmények?

Budapest – Orgonaág nélküli anyák napi interjú a mai keresztény édesanyák valóságáról és nehézségeiről, a hit megterhelő és megtartó erejéről, a szükségszerű áldozatvállalásról és az elkerülhető áldozatszerepről. Csáky-Pallavicini Zsófia családterapeuta-gyermekpszichológussal beszélgettünk.