A Szentföld és benne Jeruzsálem városa nagyon különleges hely úgy földrajzi értelemben, mint amennyire idegenforgalmi látványosság, és kultúráját, hagyományait tekintve is a világ kiemelkedő pontja. Az első tíz dolog között biztosan lesz valamilyen vallási jellegű vonatkozás is, ha számba vesszük az értékeit, még ha nem is feltétlenül a kereszténység kapcsán, hiszen még két másik világvallás is a legszentebb helyei között tartja számon ezt a lassan egymillió lakosú várost. Kovács Viktor lelkész írása a KötőSzó blogon.
Egy középkori történet szerint élt egy szász kisvárosban egy ifjú, makulátlan szerelmespár szeretetben, békességben és teljes boldogságban. Annyira szerették egymást és annyira boldogok voltak, hogy ez feltűnt az ördögnek is, aki ezt a boldogságot látva mindent elkövetett, hogy összeveszejtse őket. Bármivel is próbálkozott azonban, nem járt sikerrel, nem lehetett éket verni a fiatalok közé, csak úgy ragyogtak a boldogságtól.
Miért vállaltak gyermeket? Örülnek, hogy korán lettek szülők? A Kötőszó blog Az anyák napja alkalmából szervezett online kerekasztal-beszélgetésén többgyermekes evangélikus szülők meséltek a gyermekvállalásról, -nevelésről, szülői szerepekről. A résztvevők Herkely Jánosné Melinda, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon főápolója, öt gyermek édesanyja, Keczkó Szilvia evangélikus lelkész, háromgyermekes édesanya, valamint Ribárszki Ákos evangélikus lelkész, három kislány édesapja voltak. A beszélgetést Péterné Mestery Rita moderálta, aki maga is nagycsaládos édesanya.
Lelkész, feleség és anya – e három szerep egységét szeretné Pongráczné Győri Boglárka megmutatni az RTL Klub A Konyhafőnök című műsorában. A kaposvári lelkésznő nemcsak a szószéken, de a konyhában is otthon érzi magát. Idén úgy döntött, itt az idő, hogy megmutassa a nagyvilágnak főzőtudását is. A Kötőszó blog interjúja.
Az elhúzódó korlátozások miatt kézzelfoghatóvá vált az emberek türelmetlensége a közelmúltban. Vérmérséklettől, anyagi lehetőségektől, talán politikai meggyőződéstől is függően változott, hogy ki hogyan élte meg türelmetlenségét. Valaki Dominikára utazott, és posztolta a közösségi hálón, hogy ott mindent szabad. Más tüntetésre ment, megint más pedig a törvényesség keretei között igyekezett megtalálni a hétköznapi élet lehetőségeit. Nagy Zoltán lelkész írása a templomok újranyitása apropójából a Kötőszó blogról.
Ha a keresztény felekezetek közötti szembetűnő és alapvető különbségeket tekintjük, akkor mindenképpen foglalkoznunk kell a szentségekkel. Azon túlmenően, hogy sokan csupán káromkodásként használják a „szentség”, illetve a „hétszentség” szavakat, nem sokan vannak tisztában azzal (még az egyházon belül sem), hogy tulajdonképpen mit is jelent a szentség, és miért annyi van vagy éppen miért nincs annyi belőle, amennyi. Kovács Viktor podcastját ajánljuk a Kötőszó-blogról.
„Vannak ilyen hülye mondások, amit a férfiak terjesztenek, és el is hiszik. Például, hogy egy férfi 100 kilónál kezdődik. Ez hülyeség, a vágódisznó kezdődik 100 kilónál” – mondta az ismert fitneszguru, Schobert Norbert. Voltak, akik éles kritikával illették kijelentése miatt, de olyanok is, akik kiálltak mellette. Mit gondoljunk egy ilyen kijelentésről keresztényként? A Kötőszó blogon Nagy Zoltán evangélikus lelkész válaszolt.
Hogyan hozhatunk létre igazságos és fenntartható jövőt? És hogyan tud ebbe bekapcsolódni az egyház? – ilyen és hasonló kérdésekre keresték a választ a Határaink és felelősségünk – Egyházak, klíma, társadalom és igazságosság című online beszélgetés résztvevői. A Kovász Közösség által szervezett eseményen szóba került az a vágy, hogy már az Édenkert óta el akarjuk venni, ami nem a miénk, továbbá az örömtelen munka és a környezetvédelem kapcsolatát is körüljárták a résztvevők.
Valami véget ér, kezdődik más talán! – szól gyönyörű reménységet adó ifjúsági énekünk. Sokszor énekeltük már ifjúsági táborokban, a Szélrózsán, tanévzáró vagy családi istentiszteleteken. De vajon végig olvastuk-e már értelemmel, figyelve a dallamot kísérő szöveget? #Vlográczék videóját ajánljuk a Kötőszó blogról.
Sokan sokfélét képzelnek arról, hogy mit csinál egy lelkész, egy pap, mi a munkája. Azzal valószínűleg mindenki tisztában van, hogy vasárnap délelőtt biztosan megtalálni őt a templomban, amely évszázadok, sőt évezredek óta a papok munkájának fő helyszíne. A vasárnapi istentisztelet egyik központi eleme pedig az igehirdetés. A Kötőszó blog legfrissebb videója a prédikációk születésének kulisszatitkaiba avatja be a nézőket.
A Biblia a világ legismertebb sikerkönyve, amelyet több milliárd ember vett már a kezébe. Manapság számos bibliaadaptáció készült, hogy a 21. század emberéhez is eljusson a Szentírás. A Harmat és a Kálvin Kiadó gondozásában frissen megjelent Biblia neked célja kifejezetten a fiatalság megszólítása. Miben más ez a Szentírás? Tényleg ez kell a fiataloknak? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána, miután megrendeltük a látványos kiadványt.
Nem túl hízelgő kommentáradat és véleménycunami alakult ki a közösségi médiában a kérdést illetően az elmúlt napokban, miután kijött a hivatalos hír, hogy a három történelmi felekezet vezető püspökei kérelmezték a járvány elleni védőoltást papjaik és lelkészeik számára Pintér Sándor belügyminisztertől.
Egy újabb húsvét családlátogatás, rokonokkal való személyes találkozás, baráti összejövetel, templomi istentiszteleten való részvétel nélkül. Egy újabb rendhagyó, kivételes ünnep, amelyet átélünk. Tavaly ilyenkor azt gondoltuk, hogy a 2020-as évet megjegyezzük kivételesként amiatt, ahogyan a vírusveszély hatott életünkre. Mostanra már tudjuk – az év hátralévő részére vonatkozó legszebb reményeinkkel együtt is –, hogy 2021-et ugyanebbe a sorba kell írnunk.
Az utóbbi időben megint felkavarta a közéleti állóvizet az a vélemény, hogy a gyermekek megkeresztelése igencsak problémás. A mostani csörtének azonban nem teológiai, hanem jogi okai voltak. Konkrétan az a gondolat került elő, hogy a gyerekek személyiségi jogait sérti a keresztelés, hiszen azzal egy egyházba, illetve felekezetbe úgy kerül bele, hogy ő azt nem is akarja, pontosabban nem tudja még akarni vagy nem akarni.
Idén húsvétkor már közel húszezer család gyászol csak Magyarországon. A vírusszkeptikusok egyre halkabbak, az elkeseredés egyre nagyobb, miközben zokog a lelkünk. Húsvét középpontjában idén nem a fényes győzelem fog állni, hanem a reménység, hogy amikor a mi erőnk már elfogyott, Krisztus harcol értünk.
Bő egy hónap telt el a házasság hete programsorozat óta, újra home office-ban, karanténban ül otthon az ország egy része. A mozik, éttermek, kávézók, színházak – ahol ismerkedni lehetne – még mindig zárva vannak. Társat találni ebben az időszakban még nehezebb. Megkérdeztük olvasóinkat a házasság hetével kapcsolatos érzéseikről, illetve hogy mit gondolnának egy „egyedülállók hete” rendezvénysorozatról. Nem reprezentatív felmérésünkben leginkább arra voltunk kíváncsiak, véleményük szerint vajon miért ilyen magas az egyedülállók száma, mi állhat a háttérben, és szerintük hogyan lehetne rajta változtatni.
Budapest – Szabadosné Kustra Nikolett januárban diplomázott hittanár-nevelő és földrajz tanári szakon. Lelkészcsaládban nőtt fel, de ő tanítani akar. Miért megy ma egy fiatal tanárnak? A 21. századi gyerekekről, a Biblia iránti fogékonyságukról és a munkába állás utáni első benyomásokról beszélgettünk.
Milyen nemi szerepek vannak a Bibliában? Kik azok a nők, akiktől a legtöbbet tanulhatjuk? Kiteljesedhet egy nő gyerek vagy párkapcsolat nélkül is? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Csáky-Pallavicini Zsófia pszichoterapeutával és dr. Varga Gyöngyivel, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docensével a KötőSzó blog és a Melanchthon Evangélikus Szakkollégium szervezésében március 10-én megtartott online kerekasztal-beszélgetésen, amelynek központi témája a keresztény női identitás volt.
„Hiánnyal teltek vagyunk. A böjt is hiány, hiányteremtő. Van, aki egyes táplálékokat von meg magától, más az alkoholtól, a szórakozástól, a hobbijától vagy a vásárlástól tartózkodik” – írja Zászkaliczky Zsuzsanna művészettörténész. A fóti evangélikus gyülekezet tagjai napi üzenetet kapnak e-mailben. A sorozat címe: Negyven böjti szó. Az alábbiakban Zászkaliczky Zsuzsanna gondolatait olvashatjuk a mindenkit érintő, sokarcú hiányról.
A Biblia sohasem önmagában áll. A mindenkori bibliaolvasónak ugyanis olvasata van, azaz ahogyan időben egyre távolodunk a Biblia korától, mindig másképpen, más szemmel értelmezzük a benne lévő információkat, üzeneteket. Ez viszonylag sűrűn előforduló téma a Biblia értelmezésével kapcsolatban. Azonban arról sokkal kevesebbet beszélünk, hogy például mi itt Magyarországon nemcsak időben vagyunk távol a Biblia keletkezési korától, hanem térben is messze vagyunk attól a közel-keleti miliőtől, amely a Szentírás történeteinek természetes közege.
„Ha megtehetném, megmutatnám a kételkedőknek, felelőtleneknek egy-egy Covid-osztály mindennapjait fényképen, vagy bevinném őket oda” – mondja Eszlényi Ákos. Kerepes–Kistarcsa evangélikus gyülekezetplántáló lelkésze kórházlelkészként is szolgál a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban, így közvetlen közelről látja a koronavírus-járvány miatt ott kialakult helyzetet. Tapasztalatairól, oltásról, a segítségnyújtás módjairól, az ima erejéről beszélgettünk vele.
A megbocsátás az egyik legnehezebb dolog a világon. Főképp, ha azt látjuk, hogy ezzel még nem tesszük meg nem történtté az esetet, velünk maradnak a következmények. Mi a helyzet a legszörnyűbb tettel: amikor valaki gyilkosság következtében veszíti el egy szerettét?
A napokban nagyobb visszhangot kapott a hazai sajtóban annak a hosszú évek óta folyó előkészítő munkának a gyümölcse, amelynek nyomán Berlinben elkezdik a House of One építését. Az épület különlegessége, hogy három világvallás szakrális terei kapnak benne helyet, melyeket a vallásközi dialógus terme köt össze. Válasz Homoki Pál véleménycikkére.
Már gyerekkorom óta rajongok a sci-fiért. Könyvek, filmek, sorozatok – mind jöhet. Felnőttkoromra sem csillapodott a rajongás, épp csak átalakult, és már nemcsak az űrcsaták, az idegen fajok és a lézerfegyverek izgatnak, hanem például az űrutazás valós technikai, ökológiai, társadalmi, filozófiai és teológiai aspektusai is. Mert bármennyire is furcsa, az űrutazásnak is van teológiai olvasata.
„Az egyház” – mennyi minden van ebben a fogalomban. Ki ezt érti alatta, ki azt. Egyfajta pavlovi reflexként szinte mindenkiben megjelenik egy kép, egy hangulat, egy érzés vagy valamilyen vélemény „az egyházzal” kapcsolatban. Az utóbbi időben pedig sajnos „az egyház” csak akkor tematizálódik, amikor valami gáz van. Pénzügyi támogatások, le- és felminősítések, molesztálás, elítélés, tiltakozás… Mintha „az egyház” nem is lenne más, mint egy nagy „nem” vagy egy tilos jelzés. Azok viszont, akik elkötelezett tagokként ott vannak a hétköznapok egyházában, pontosan tudják, hogy mennyi mindent kaptak és kapnak „az egyház”-tól.
Egy három világvallást egyesítő, neobrutalista „temegóga” berlini építéséről számolt be a napokban több hazai hírportál a brit The Guardian írása alapján. A három monoteista, egyistenhívő világvallás szakrális helyeinek nevéből összegyúrt temegóga elnevezés a templom, a mecset és a zsinagóga szavak összeolvadásából jött létre, amellyel egyrészt már a névválasztásban is egyenlőségjelet tesznek a különböző vallások közé, másrészt kihangsúlyozzák az egy, közös isteni személy imádatát. A párbeszédre való hajlam, a békességre irányuló törekvés dicséretes. Kérdés azonban, hogy csak önfeladás árán lehetséges-e.
Istennel való kapcsolatunk alapja a benne való hit. Ez a fogalom azonban rengeteg dolgot takar, sokrétű jelentése van, és jóval mélyebben gyökerezik az ember életében, mint azt általában gondolnánk.
Az egymondatos válasz így hangzik: „Mert ő következett.” Egyetérthetünk abban, hogy globálisan és hazánkban is nagyon rövid időn belül össztársadalmi kérdés lesz, hogy a koronavírus elleni védekezés következő stádiumában ki mikor milyen vakcinát kaphat egészsége megóvása érdekében.
„Anyagi értelemben? Etikátlan már a kérdés is” – mondja az első. „Felháborító, hiszen nem mérhető” – erősít rá a másik. „Milyen élet? Egy afrikai vagy egy európai?” – kérdez vissza a harmadik hozzászóló egy közelmúltbeli baráti, filozofálgató beszélgetés során. A pandémiával kezdődő „legeslegújabb kor” kezdetén talán érdemes végiggondolni ezt az életbevágó kérdést, ugyanis eszerint hozzuk meg döntéseinket is már jó ideje, még ha nem is tudatosan. És erről szól a jövőnk is.
Megtérés – sokan a kifejezés alatt egyszerűen azt értik, amikor az ember hazaér. Luther Márton a 95 tétel első pontjaként azt írta, hogy a keresztény ember egész élete megtérés kell, hogy legyen. Talán közelebb kerülünk ennek megértéséhez, ha hazatérésként gondolunk rá. De honnan is kellene visszatérni, és mi legyen azután? Ezekről beszélget a három szolgatárs: Nagy Zoltán esperes Békéscsabáról, Lázárné Skorka Katalin Mezőberényből és Zsíros András gerendási lelkész.
Evangélikus Élet
Luther Kiadó
Missziói Központ
Zákeus Médiacentrum
Evangélikus Közlöny
Hírszolgálat • Hírlevél
Médiumok az evangélikus honlapon
Fraternet-mindenki
A MEE Facebook oldala
A MEE Twitter oldala
A MEE Youtube oldala
A MEE Instagram oldala
A MEE Linkedin oldala
Evangélikus bloggerek
Evangélikus linkgyűjtemény
