Gyóni Géza

Krasznojarszk – Takarítás közben értékes kortörténeti, irodalmi dokumentumok kerültek elő a Krasznojarszki Helytörténeti Múzeumban. Dobozokból füzetek estek ki, köztük az evangélikus kötődésű Gyóni Géza eddig nem ismert versei és életrajza. A 20 kötetnyi anyagot a múzeum dolgozza fel egy magyar-orosz alapítvány és kutatók segítségével.

Dabas – Az evangélikus gyülekezet és Dabas városi ünnepi istentiszteleten és emlékünnep formájában emlékezett meg Gyóni Géza születésének 136. és halálának 103. évfordulójáról.

Gónyi Géza költő a Pest megyei Gyón községben született 1884. június 25-én. A család csabai származású volt, apja Áchim Mihály lelkész. A középiskolát Szarvason kezdte, de Békéscsabán a gimnáziumban fejezte be. Írói tehetsége itt kezdett kibontakozni.

Szarvas – A Történelmi Emlékút Alapítvány, a Szarvasi Vajda Péter Gimnázium és az Ótemplomi Evangélikus Egyházközség szervezésében Gyóni Géza költő születésének 133. és halálának 100. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak Szarvason, 2017. június 25-én.

Dabas-Gyón – A Gyóni Evangélikus Egyházközség ünnepi istentisztelet keretében emlékezett meg Gyóni Géza költő halálának századik évfordulójáról. Az igét a szószékről Győri Tamás József megbízott esperesi küldött hirdette a híveknek és a Gyóni Géza emlékünnepre érkezett vendégeknek.

Gyóni Géza (1884-1917) költő Gyónon (Pest megye) született 1884. június 25-én. Eredeti neve Áchim Géza, a Gyóni nevet szülőfalujáról vette fel. A család békéscsabai eredetű, a költő másod-unokatestvére a legendás hírű paraszt-politikusnak, Áchim Andrásnak. Apja, Áchim Mihály, Gyón község evangélikus lelkésze volt. Édesanyját - aki hat gyermeknek adott életet - tízéves korában vesztette el.

Gyón – A Gyóni Géza évforduló kapcsán támogatást kapott a kormányzattól a helyi önkormányzat a Gyóni Géza emlékszoba és annak környezetének megújítására.

2015 Magyarországon a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve volt. Hamar kiderült azonban, hogy ennyi idő kevés mindannak az átgondolásához és feltárásához, amit a hetven évvel ezelőtt megkezdett deportálássorozat és a szovjet rendszer táborvilága jelentett a Kárpát-medence magyarsága számára. Ezért a Gulag-emlékévet meghosszabbították, így hivatalosan 2017 februárjáig tart.

Rakódnak egymásra, egymás mellé a szavak – kitelepítés, deportálás, marhavagon, fejadag, csajka, éhezés, fagy, barakk, rabság, szenvedés, kínzás, megszégyenítés, túlélés, gyilkosság, halál –, közös kulcsszavai a nyugati és keleti diktatúrák táborrendszereinek. Kísérteties hasonlóságok Dachau, Auschwitz, Mauthausen, Krasznojarszk, Omszk, Vorkuta világából.

Különleges végtisztesség volt 1917. június 27-én a krasznojarszki temetőben. Egy harminchárom éves, köztiszteletben álló magyar költőt temettek, aki a fogolytáborban hunyt el. A halottaskocsi rézveretes, kék keresztekkel mintázott vörösfenyő fakoporsóját vitte, amelynek fedelére belülről odaszegezték a bajonettjét, és betették ezüstfogantyús botját. Hordóabroncsot húztak a testére, mindkét karját leszorítva vele. Egyértelmű volt a szándék: azt remélték, hogy egyszer majd, jobb időkben, az exhumáláskor és a hazaszállításkor a vasabroncs megkönnyíti Gyóni Géza azonosítását.