családtervezés

Ha valaki egyszerűen a kezébe venné a családtervezéssel foglalkozó katolikus tanítást, elsősorban VI. Pál pápa Humanae Vitae enciklikáját, akkor azzal a határozott állásponttal találkozna, hogy a fogamzásgátlás minden esetben súlyosan bűnös, ugyanis a házasságnak általában, és minden egyes aktusban is nyitottnak kell lennie az életre: “elítélendő minden olyan cselekedet, mely akár a nemi aktus előtt, akár közben, akár természetes következményeinek kifejlődése során, akár mint célt, akár mint eszközt azt szándékolja, hogy a fogamzást lehetetlenné tegye” (HV8). Hoványi Márton a Kötőszón megjelent cikkében (Keresztény fogamzásgátlás - elmélet és gyakorlat) megkérdőjelezi ennek a tanításnak, mint igazságnak a változhatatlanságát, mi több, már a jelenben is azt propagálja, hogy katolikusok hozhatnak ezzel a tanítással ellentétes lelkiismereti döntést. Válaszcikkemben azt vizsgálom, hogy érvei meggyőzőek-e.

Az evangélikus teológia a fogamzásgátlás helyett előszeretettel beszél a felelős gyermekvállalásról. Ezzel a kifejezéssel azt az életfelfogást támogatjuk, amely az emberi élet természetes és gazdagító részének tekinti, hogy az ember nemcsak biológiailag lehet anyává és apává, hanem ki is teljesedik szülői mivoltában.