Lázár Ervin

Lázár Ervin kérte: őrizzék meg a falut

Sárszentlőrinc – Negyven évig tanított Sárszentlőrincen Szüszné Horváth Ilona. A helyi közéletnek is aktív résztvevője volt önkormányzati képviselőként és alpolgármesterként. Nyugdíjasként továbbra is szervezi a Petőfi Sándor-szavalóversenyeket. Az idei lesz a huszonötödik.

Hány szögletű Jézus kerek erdeje? – Lázár Ervin meséje a Bethlen Téri Színházban

A Négyszögletű Kerek Erdő című meseregényből készült darabot legutóbb a Nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulatának vendégjátékában lehetett megtekinteni az anyaország fővárosában. A Vendégváró Fesztivál keretében január 21-én bemutatott előadás minimális díszlet között zajlott, a jelmezek is inkább jelképszerűek voltak, mert Szabó Attila rendező a színészek játékára kívánta ráirányítani a figyelmet. A hetvenperces előadásban mindez remekül sikerült is.

Dömdödöm-áhítat

„Tisztítsátok meg lelketeket az igazság iránti engedelmességgel képmutatás nélküli testvérszeretetre, egymást kitartóan, tiszta szívből szeressétek, mint akik nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje által. »Mert minden test olyan, mint a fű, és minden dicsősége, mint a mező virága: megszárad a fű, és virága elhull, de az Úr beszéde megmarad örökké«. Ez pedig az a beszéd, amelyet hirdettek nektek.” (1Pt 1,22–25)

Amiről a puszta mesél – Petőfi Sándor, Illyés Gyula és Lázár Ervin nyomában

„Az iskola a falu végén egy akkor az esperesség tulajdonát képező épületben volt. Ennek keleti oldalán állott ama tágas terem, hol a négy osztály, számra negyven-ötven fő együtt tanult, s míg egyik résszel a tanár foglalkozott, addig a többi feladványát készíté vagy figyelt. Petőfi mint kisebb tanuló a terem bal oldalának harmadik padjában, közvetlenül mellettem ült… Mintha ma is látnám kék szatengló, testhez álló öltönyét, mely vasárnaponként irigylésre méltóan simult karcsú derekára; s oly szépen kiemelé a vállnak s csípőnek arányosan kiterjedő méreteit, hogy emlékezetemben még tarka, lapos gombjai is kitörölhetetlenné váltak. Ezen díszben sétált föl, fényesen csiszolt lábbeliben, a tisztára sepert házsor előtt, ünnepnapokon az iskolába, hol összegyülekezve sorjában mentünk tanárunk kísérete mellett az Isten házába…”
Feliratkozás RSS - Lázár Ervin csatornájára