Hamvas Béla

Néhány hónappal ezelőtt hallottam először az Isten tenyerén című verset. Előadója Hamvas Béla költeményeként konferálta be, s ezt az adatot később az interneten fellelt források is megerősítették. A jövő évi Evangélikus naptár szerkesztőjeként arra gondoltam, jó lenne helyet adni a költeménynek a Luther Kiadó készülő kiadványában, ezért a közlés engedélye ügyében megkerestem Hamvas Béla jogutódját. Ekkor derült ki, hogy a források tévedtek, ugyanis az Isten tenyerén című versnek valójában Földes Lívia a szerzője.

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) posztumusz Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia. Temetésén Keken András lelkész prédikált Szentendrén. Ebből az igehirdetésből idézünk.

Régi fényképet nézek napok óta, szelíden üzen róla a tekintetével. Nehéz megfejteni, végtelen szomorúság vagy fáradtság van-e benne. Hamvas Béla író, a 20. század egyik legnagyobb gondolkodója egy fabódé ajtajában áll. Az ajtófélfát támasztja vállával. Tiszapalkonyán, ahol 1954 és 1962 között robotolt raktárosként.

„Hamvas Béla rendkívüli szellemét nem lehetett kalodába zárni. Ezen a napon ő szólít meg minket”. Fabiny Tamás evangélikus püspök ma a Kossuth Rádióban elhangzott Napi imáját közöljük.