Immáron hagyománynak tekinthető, hogy az államalapítás ünnepét megelőző este a keresztény felekezetek vezetői és hívei közösen gyűlnek össze a Szilágyi Dezső téri református templomba, hogy ökumenikus istentisztelet keretében Isten áldását kérjék Magyarországra.

„Minden híresztelés ellenére Magyarországnak ma is Istennel van dolga” – fogalmazott az istentisztelet kezdetén Szabó István. A református püspök kiemelte, hogy „István király idején megértették, hogy nem a reálpolitika az Istenhez való csatlakozás lehetősége. Tanulnunk kell az ezer éves múltból, fel kell újra fedeznünk, hogy nem távolodnunk, hanem közelednünk kell Istenhez.” Szabó István beszédében kitért a menekültkérdésre is: „megmozdult a világ. Kérdés, hogy kinyissuk határainkat, vagy védjük családjainkat. Felülről kell a választ várni.”

„Mint édesatyja asztalát, ha körülveszi a család, Úgy vesszük körül igédet, Úgy hallgatunk, Jézus, téged. Áldd meg e csöndes perceket, Hadd legyünk együtt teveled, És te add, hogy ne éhezzünk, Az élet kenyerét nekünk!” – idézte beszédében Gáncs Péter az evangélikus énekeskönyv 289. énekét. Az evangélikus elnök-püspök kiemelte, hogy „úgy, ahogy mai ünnepünk középpontjában Isten áll, ugyanúgy törekedjünk arra, hogy testünk és lelkünk az élet kenyerét szolgálja.”

Az ünnepi ökumenikus istentisztelet liturgiáját Steinbach József református püspök és Fisch Vilmos evangélikus lelkész, a MEÖT főtitkára vezette, míg Isten igéjét Fabiny Tamás evangélikus püspök olvasta fel.

Jeremiás próféta könyvének 33. fejezete alapján Papp János, baptista egyházelnök, a MEÖT alelnöke hirdette Isten igéjét. A baptista egyházelnök beszédében a miről legyünk híresek kérdésre kereste a választ. Emlékeztetett rá, hogy „számos hungarikumot fel tudunk sorolni, melyre méltán vagyunk büszkék, azonban a fő kérdés nem az, hogy mink van, hanem az, hogy Istennek milyen terve van velünk.” A jeremiási igén keresztül a MEÖT alelnöke rámutatott, hogy a népet nem saját eredményei teszik híressé, hanem az, amit Isten tesz velük. „A Biblia legfényesebb lapjai arról szólnak, ahogy Isten cselekszik. Meggyőződésem, hogy hazánk legdicsőségesebb eseményei attól váltak emlékezetessé, hogy hagytuk, hogy Isten cselekedjen általunk. Ezért nem az a kérdés, hogy milyen országot, milyen jövőt szeretnénk, hanem az, hogy Isten mit akar velünk tenni. A mi feladatunk, hogy keressük Istent és az Ő akaratát” – fogalmazott Papp János.

A Légierő Zenekar szolgálatát követően Gáncs Péter áldotta meg az ünnepi kenyeret. „Most amikor áldást kérünk erre a kenyérre, úgy vagyunk itt mint egy ökumenikus család. Körülöleljük az asztalt és fogadjuk a testnek és léleknek szóló üzenetet.” Az evangélikus püspök áldásában köszönetet mondott mindazoknak, akik a kenyér létrejöttében munkájukkal részt vettek. „Váljunk olyan családdá, akik tudják örömmel fogadni és másokkal megosztani mindennapi kenyerüket” – fogalmazott Gáncs Péter.

Az ökumenikus istentiszteleten jelen volt többek között Prőhle Gergely országos felügyelő, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szebik Imre nyugalmazott püspök, Czibere Károly államtitkár, Szentpétery Péter az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense és Nánai László tábori lelkész, a HM Protestáns Tábori Püspökség hivatalvezetője is.

Az államalapítás ünnepének előestéjén rendezett istentisztelet előkészületeiben a KÖSZI idén is részt vett. Erről Szabó Anna a következő személyes beszámolót küldte szerkesztőségünknek:

„A KÖSZI a MEÖT főtitkárától, Fischl Vilmos evangélikus lelkésztől kapta a szolgálatra való tiszteletteljes felkérést, aki nélkül nem valósulhatott volna meg ez a nagyszerű alkalom. Az előkészületek a számos többi segítővel együtt olajozottan mentek, így mi, KÖSZI-sek is teljes mértékben részt vehettünk az istentiszteleten, ahol többek között felcsendült az evangélikus himnusz is a Légierő Zenekar szolgálatával. Az istentisztelet végén, Gáncs Péter evangélikus püspök megáldotta kenyérből, a szolgálattevők és a KÖSZI önkéntesei a kifelé haladó emberek adtak egy-egy falat kenyeret az áldás jeleként.”