Kedves testvéreim a Krisztusban!

Nagy örömmel küldöm új évi üdvözletemet, amely azt a lehetőséget adja meg számunkra, hogy továbbra is bizonyságot tegyünk Istennek minden ember és az összes teremtmény iránti szeretetéről és gondoskodásáról.

„De nekem olyan jó Isten közelsége!” (Zsolt 73,28) - szól 2014-es év igéje, ami nagy örömet tartogat.

De tudjuk, milyen könnyen veszíthetjük el szem elől a jelenben, a világban és saját életünkben is ezt, különösen ha a dolgok hullámai átcsapnak a fejünk felett és nem egyeznek azzal, amit tapasztalunk, az igazságosság, a béke és a Jézus Krisztusban való megbékélés terén. Itt csak a Krisztusra való fókuszálás segíthet, az hogy továbbra is bízzunk abban, hogy Isten közelsége nem a mi cselekedetünk, hanem Isten cselekvése. Isten az, aki közeledik hozzánk: folyamatosan, tévedhetetlenül és állhatatlosan és így sikerül neki az a közelség, amelynek mi örülhetünk. Legyen ez az ígéret, amely a 2014-es évben utunkon elkísér!

A Lutheránus Világszövetség egyházközösségének irodájában hálásan tekintünk vissza a 2013-as évre. Köszönjük tagegyházainknak és partnerszervezeteinknek a sokrétű támogatást, amely által az LVSZ továbbra is egyházak közösségeként dolgozhat és bizonyságot tehet a világban. Tényleg van okunk az ünneplésre és az Istennek való hálaadásra azért, amit közös utunkon elérhettünk.

•        Együtt dolgozunk: Az LVSZ egyházainak vezetői a világ számos tájáról jöttek, a helyi, regionális és globális konzultációinkra és üléseinkra, hogy a tagegyházak kapacitási felépítéséről, a lutheránus identitásról, a teológiai képzésről, a diakóniáról és további fontos témákról beszéljenek. Már maga a tény, hogy összegyűlünk és együtt dolgozun, különleges bizonyságot tesz számomra, még akkor is, amikor esetleg épp olyan idők jönnek, amelyekben a szétszakadozottság és a visszavonulás dominál.

•        A teológiai identitást hangsúlyozzuk: A LUTEN (Lutheran Theological Education Network) nevű képzési hálózatot 2013-ban alapítottuk, hogy a közös munkát elősegítsük a lutheránus teológiai képzés területén is közösségünkben.

•        A párbeszéd mellett döntöttünk: Az LVSZ tagegyházai az olyan témákat, amelyekben felmerül a szakadás kérdése, lokális, nemzeti és regionális szinten is átbeszélik és folytatják. Hálás vagyok azért, hogy egyházak közösségeként az elmúlt évben olyan évet hagytunk magunk mögött, amelyben a különbözőségek- és a különböző teológiai értelmezések ellenére továbbra is fontosnak tartjuk azt, hogy egymást ne utasítsuk el, hanem továbbra is közösen fáradozzunk azon, hogy Isten szavát felismerjük, ahogyan az Jézus Krisztusban nyílvánvalóvá vált számunkra.

•        Hisszük, hogy a vallások hidakat építenek: Az LVSZ Tanácsa üdvözölte és javasolta is az „Üdvözöljük az idegeneket” című dokumentumot, amely a vallási vezetők magatartási kódexe a menekültekkel való munkában. A dokumentumot az LVSZ az Egyesült Nemzetek (ENSZ UNHCR) menekültekkel foglalkozó bizottságával közösen fogalmazta meg. Az év végén az LVSZ világszolgálati részlege közösen szervezett egy munkacsoporti ülést nemzetközi muszlim humanitárius szervezetekkel Ammanban, hogy megvizsgálják, a vallások képviselői hogyan tudnak együtt dolgozni bajba jutott emberek segítésében.

•        Továbbra is szolgálunk a szenvedők között: Ősszel több LVSZ alelnökkel és tanácstaggal együtt látogatást tettem Észak-Namíbiában és Dél-Angolában, ahol súlyos szárazság pusztít. Látható volt az emberek szenvedése ebben a régióban, de a tagegyházaink reakciói is mély nyomokat hagytak bennem. Hálás vagyunk azért is, hogy az LVSZ tagegyházak adományokat gyűjtöttek Namíbia és Angola számára és hálásak vagyunk a nagyvonalú adományokért, amelyek a szükségleteket fedezhetik.

•        Folytatjuk ökumenikus elkötelezettségeinket: A lutheránus és római katolikus egységért szerveződött bizottság nyilvánosságra hozott egy publikációt, „Konfliktustól a közösségig” címmel, amelyet az LVSZ Tanácsa egyhangúlag meg is szavazott. Ez egy első próbálkozás arra nézve, hogy a reformáció történetét nemzetközileg is leírjuk, a reformáció óta bekövetkezett fejlődést lerajzoljuk és megvizsgáljuk, milyen háttérben kell ma teológiai kérdéseket feltenni. A jelentés helyi és globális szinten is már ma szolíd alapot szolgáltathat a reformációi jubileum közös előkészületeire.

•        Tudatosan vonunk be fiatal embereket: Megalakult a „Young Reformers Network“ (Fiatal Reformátorok Hálózata). A program fiatal embereket mozgósítana a társadalom minden területéről a reformációi emlékünnepségre. A fiatalok egyedülálló perspektíváik által segítenek nekünk az arról való gondolkodásban, hogy a lutheránus egyházak folyamatosan reformálódjanak. Hát lehet-e ilyen gondolatokat anélkül megfogalmazni, hogy tudatosan ne vonnánk ebbe be a fiatalokat? Az LVSZ erre a kérdésre ennek a hálózatnak a megalapításával válaszolt. Ebben olyan potenciál rejlik, amely képes akár 10 ezer fiatalt is szerete a világon egyszerre megmozgatni.

•        Az igazságosságért harcolunk viszonyainkban: Az LVSZ elfogadta a gender-igazságosság alapdokumentumát és ezzel elkötelezettségét fejezte ki az igazságosság mellett és az ezzel összefüggésben álló, férfiak és nők közötti viszonyban. Az alapdokumentum a tagegyházak számára segítőeszközként kell, hogy szolgáljon, hogy a nemek közti igazságosság kérdésében felmerülő mindenkori kontextuális problémák esetében eljárhassanak.

•        Értékeljük a reformáció világszintű kifejezési formáit: Az LVSZ Tanácsa elfogadta a namíbiai LVSZ tagegyházak meghívását, hogy 2017-ben Windhukban tarthassuk meg nagygyűlésünket. Ezzel a választással az LVSZ Tanácsa azt szerette volna hangsúlyozni, hogy a reformáció manapság világpolgár és sok centruma és kifejezési formája van. A nagygyűlés egy történelmi és egyben jövőorientált ünnep lesz, amely egybe fog esni a reformációi jubileummal is. Sok minden van, aminek már most előre örülhetünk.

Még számos példát említhetnék. De mindegyik ugyanazt az alapvető betekintést kell, hogy adja: Istennek kell hálát adni, aki közel volt hozzánk és életet adott és így támogatta, inspirálta és vezette közösségként az együtt utazásunkat. Istennek kell hálát adni, aki lehetővé tette a közelséget és a bizalmat közöttünk és a szenvedő embertársainkhoz és a jajt kiáltó teremtéshez.

Örülünk a 2014-es évnek és reménykedünk abban, hogy Isten továbbra is velünk lesz utunkon. Izgatottan várjuk felfedezni azt, Isten mit fog továbbra is tenni bennünk és ebben a világban. Mert jó Isten közelében lenni!

Martin Junge lelkész, a Lutheránus Világszövetség főtitkára