Sefcsik Zoltán szekszárdi evangélikus lelkész bibliatanulmányával kezdődött 2017. július 8-án reggel a nap, aki Máté evangéliuma 7,15-20 versei alapján a gyümölcshozó fáról beszélt. A lelkész a bibliai igeszakasz vizsgálatánál szólt a hamis prófétákról, a gyümölcshozó fákról, és az utolsó ítéletről is.

A délelőtt ezután workshopokban folytatódott. Az igeszakaszt német és magyar nyelven is tanulmányozták két csoportban, az egyiket Szemerei János püspök, a másikat Wolfram Hoffmann lelkész vezette.

Az iskolai képzésről beszélgettek Gerhard Pfeiffer, a Nemzetközi Tanárszövettség titkára és Hohlné Probszt Éva némettanárnő (Bonyhád) vezetésével. Az óvodai egyházi nevelés magyarországi kezdeteiről tárgyalt Lakatosné Hachbold Éva (Soltvadkert), Lázárné Skorka Katalin (Mezőberény), Christiane Münderlein és Sigrid Schmitz.

Laborczi Géza és Wolfgang Layh lelkészek vezetésével a vidéki falusi és városi gyülekezetek jelenét és jövőjét értékelték ki.

A diakóniai munkacsoportban Decmann Tibor lelkész és Michael Bammessel, valamint Fritz Blanz folytattak párbeszédet.

A szociális munkával lehetett megismerkedni Doris Zenns és Turcsányi Márta segítségével.

A testvérkapcsolat megalakulásáról, az alapítás kezdeteiről beszélgetett dr. Hafenscher Károly miniszteri biztos, D. Szebik Imre nyugalmazott püspök, Szirmai Zoltánné nyugalmazott külügyi titkár.

Volt ezenkívül kreatív workshop, agyagozással és papírmasé készítéssel, Herbst Helga és Egresi Kornélia segítségével, aztán árnyszínház, reformációi szabadulószoba, zenei beszélgető fórum, Antal Bálint és Szidoly Roland vezetésével. Nem maradt el a sport sem a programból, a teológiai karok fiataljai Theocup nevű focikupát tartottak.

Az ebéd után a bajor–magyar találkozóhoz kapcsolódva a Völgység értékeivel ismerkedhettünk meg, előkerültek a reformációi megemlékezések, hagyományok és kultúra is.

Beszédet mondott Aradi András esperes,

Hafenscher Károly miniszeteri biztos,

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár,

Szabó Tibor alpolgármester,

dr. Józan-Jilling Mihály, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának alelnöke.

Mindannyian a kereszténység és a reformáció értékeit, fontosságát domborították ki. Méltatták a reformáció helyben tapasztalható gazdagító erejét, szóltak a 300 évvel ezelőtt jött első német telepesek érkezéséről, a 210 éves iskola alapításáról, és a 70 évvel ezelőtti kitelepítésekről is.

A színpadon, amíg a különböző németajkú együttesek váltották egymást, a gimnáziumban kiállítás nyílt, és előadások hangzottak el. Dr. Harmati Béla László Tolna megye protestáns értékeit, dr. Krahling János a reformáció templomépítészeti sajátosságait, Müller György a völgységi németek betelepítését, Lohn Annamária pedig a málenkij robot és a ki- és betelepítések hatásait elemezte.

A színpadon pedig egymást követték a kórusok, táccsoportok:

A Gábriel könnyűzenei együttes előadta Az eredendő bűn (Die Erbsünde) című rockoratóriumot, majd a diakóniai munkaág szervezésében dr. Fabiny Tamás püspök és Michael Bammessel vezetésével áhítatra került sor. 

Míg a német diakóniai vezető a mustármag példázata (Mt 13,31-32) alapján a diakóniában az emberek számára megtapasztalható csodáról beszélt és a Jézus által örökül hagyott életszemlélet kiteljesedéséről, addig a magyarországi diakóniáért felelős püspök azt hangsúlyozta, hogy a diakóniai munka nem egy multinacionális cég vállalkozásának felel meg. Itt a növekezés önmagában nem érték, mert sokkal inkább egyfajta érési, érlelési folyamat kell az épülésre. Nem az intézményrendszerrel kell büszkélkedni, hanem engednünk kell, hogy Isten működhessen a világban általunk.

A nap Aradi András áldásával, majd Holcz Gábor illuzionista bűvészműsorával ért véget.

Képgaléria: