Jézus küldetését nem érthetjük meg igazán, ha nem vesszük figyelembe a megszállás tényét. „Jézus egy megszállt országban született, egész életét a megszállás árnyékában élte le, és ez a megszállás juttatta a keresztre” – fogalmazott Raheb a rá jellemző provokatív stílusban. „Hogy érthetnénk meg a történelmi Jézust, ha nem értjük, hogyan működik az elnyomás; mit tesz és hogyan tartja kontroll alatt az élet minden területét?” – tette fel a kérdést az istentiszteletre, bibliatanulmányra és kicsoportos megbeszélésre szánt napi másfél órás blokkban július 3-án.

„Palesztina, az én országom, az elmúlt 3000 év java részében megszálló hatalmak befolyása alatt élt. Ötéves voltam, amikor 1967-ben Izrael megszállta Betlehemet. Jól tudom, mit jelent megszálló hatalmak befolyása alatt élni. Így azt is el tudom képzelni, hogy Jézusnak mit jelentett, hogy a római birodalom által megszállt országban született.” Raheb Jézus szavait idézte: „azért küldött el (az Úr), hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat” (Lukács 4,16-21). „Jézus küldetésnyilatkozata nagyon is politikai. Semmit nem olvasunk a lelkek megváltásáról, hanem minden az elnyomás alóli szabadításról szól. Jézus nem sokat törődik azokkal, akik a »bűn« rabságában vannak, sokkal inkább azokkal, akik a birodalom börtöneiben sínylődnek. 1967 óta több mint 700 ezer palesztint börtönöztek be politikai okokból, ma is hatezer politikai fogoly vár arra, hogy valaki szabadulást hirdessen nekik és szabadon bocsássa a megkínzottakat.” Raheb a megszállás logikájáról is beszélt. „Ha megszállás alatt élsz, akkor felteszed magadnak a kérdést, hol van Isten? Ezzel a kérdéssel a Biblia lapjain is gyakorta szembesülünk: »Hol vagy Istenem, miért nem cselekszel?« És ez a kérdés visszhangzik Palesztina-szerte napjainkban.”

A remélt szabadság kapcsán elmondta, hogy az nem csak az elnyomottaknak, hanem az elnyomóknak is a felszabadulást hoz, mert „a megszállók is a megszállásuk rabjai – megszállottjai”. Minthogy a REV korábban több ízben is imakampányra hívta tagegyházait, hogy Izraelben és Palesztinában a mindkét nép szabadságát biztosító igazságos béke megvalósuljon, Raheb hozzászólásának zárószavai értő fülekre találtak: „A zsidó nép is elszenvedte a fogságot és a diszkrimináció fájdalmát. Ez a két nép közös élménye. Talán éppen ezért jött el az idő, hogy véget vessünk a szenvedésnek.”

Mitri Raheb a Hit a birodalom árnyékában című könyv szerzője, amely a Biblia olvasatát tárja az olvasók elé a palesztin szemüvegen keresztül, és az elnyomó birodalmak szerepét vizsgálja a bibliaértelmezésben. Raheb a Diyar Konzorcium igazgatója. A szervezet nevében az otthon, haza szó (Dar) az evangélikus alapokon álló, de ökumenikus összefogásban megvalósuló cél is kifejezésre jut, a Diyar ugyanis az egész, megszállás alatt élő Palesztin közösséget szolgálja, és az ország felépítésén fáradozik. A holisztikus programokkal elsősorban a gyermekeket, fiatalokat, nőket és idős embereket célozzák meg. Az 1995-ben alapított szervezetnek több ezer tagja van és víziójukkal – „életünk legyen, sőt bőségben éljünk” – 60 ezer embert érnek el. A társulás elsősorban arra törekszik, hogy a palesztin polgárokat saját ügyük aktív képviseletére, proaktivitásra ösztönözze, és elősegítse, hogy a „túlélőkből” és az áldozatokból látomással és képzelőerővel bíró, tettre kész állampolgárokká legyenek. A Diyar célját hűen tükrözi küldetésnyilatkozata: „Felépíteni az országot, kőről kőre; megerősíteni a közösséget személyről személyre; és olyan intézményeket létrehozni, amelyek a bővelkedő életet lehetővé teszik.”