Régizene Fesztivált rendeztek Csíkszeredában

Régizene Fesztivált rendeztek Csíkszeredában

Share this content.

Forrás: Romkat.ro
Csíkszereda – A csíkszeredai Régizene Fesztivált július 8. és 16. között rendezték. Ennek során megemlékeztek a 450 éve született Claudio Monteverdiről, a 330 éve meghalt Kájoni Jánosról, illetve a 250 éve elhunyt G. P. Telemannról. A fesztivál témáját a reformáció ötszázadik évfordulója adta.

A fesztivál saját évfordulót is ünnepelt: idén volt tízéves a Régizene Nyári Egyetem, amely ezúttal a rendezvénysorozattal egy időben zajlott, 85 diák részvételével.

Az évről évre világhírű hazai és külföldi előadókat felsorakoztató fesztivál a megszokott minőség mellett mindig megújul, és olyan programokat kínál, amelyek emlékezetesek maradnak mind a fellépők, mind pedig a látogatók számára. Ez idén sem volt másként. Az idei rendezvénysorozat gerincét képező reformációi emlékév alkalmából már a megnyitó napján rendkívüli élményt nyújtott a Mikó-várban a Codex és a Carmina Renascentia együttes.

Mikor meghallottam, hogy a katolikus Csíkszeredában az idei Régizene Fesztivál fő témája a reformáció lesz, kellemesen meglepődtem…” – ezzel a közönségnek tett vallomással nyitotta Erich Türk orgonaművész a Millennium-templomban tartott hangversenyét. „Azonnal a 133. zsoltár jutott eszembe, mely azt mondja: »Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak!« Ezt érzem most!” – fogalmazott. A művész izgalmas kommentárral kísért koncertet adott július 9-én. A Luther-korálok feldolgozásai az északnémet barokk zenében címmel összeállított műsorában az orgonista válogatást nyújtott a korai barokk korszak észak-német korálfeldolgozásaiból, változatos technikai megoldásokat mutatva be.

Július 10-én Sam Chapman lantművész az Alexander-technikát hozta el az érdeklődőknek, amelynek központi kérdése az volt: hogyan csökkenthetjük izomfeszültségeinket saját testtudatunk nevelésével? Izgalmas információkat és gyakorlati bemutatót is kaphattak a résztvevők arról, ezzel a pszichofizikai módszerrel mit lehet tenni az öntudatlan izomfeszültség ellen, amely egy idő múlva az életminőségünkre is kihat. Izgalmas időutazást jelent ez a technika is, akár a fesztivál: a módszer alapelveit névadója, Frederick Matthias Alexander ausztrál színész fejlesztette ki az 1890-es években. Alexander később azt állította, hogy a technika segítségével lett úrrá a lámpaláza miatt jelentkező légzési- és beszédproblémáin, és így tudta megvalósítani régi álmát, hogy Shakespeare drámáiban játszhasson. Az Alexander-technika egyszerű gyakorlati módszer, amely igen népszerűvé vált napjainkban, főleg Angliában, de Magyarországon is akkreditált tanárképző főiskolája van ennek az alternatív gyógytechnikának.

Július 11-én a húsvét előtti szent három nap várakozással és bűnbánattal eltöltendő időszakának egyik fontos műfaját vette górcső alá Szabó András zenetanár. Az előadó a fesztivál idei fő témájához, a reformáció ötszázadik évfordulójához kapcsolódva választotta a témát. A lamentációt manapság inkább csak a római katolikusok éneklik, eredetileg viszont a református liturgiában is gyakorolt műfajról van szó. Bizakodva jegyezte meg a Márton Áron Főgimnáziumban tartott értekezésen, hogy a lamentációéneklés felélesztésére számos kísérletet tettek már.

Hallgasd meg, Uram, kérésem… címet viselő műsorával a reformáció korának magyarországi zenéjéből (1530–1620) adott elő július 16-án, vasárnap 18 órától a magyarországi Musica Historica együttes, amely törzsvendége a Régizene Fesztiválnak. Az együttes 1988-ban alakult Budapesten, tagjai a klasszikus és a régizene mellett magyar és kelet-európai népzenével is foglalkoztak, ami döntően formálta stílusukat. Munkájukat alapos kutatások segítik. „Idei csíkszeredai műsorunk sem csak a reformáció ötszázadik évfordulójára emlékeztet minket, hanem arra is, hogy Kobzos Kiss Tamással épp 25 éve készítettük első közös kazettánkat Protestáns énekmondók címmel. Akkoriban még gimnazisták és egyetemisták voltunk, s rengeteget tanultunk a megtisztelő feladatból” – osztotta meg velünk gondolatait Csörsz Rumen István, az együttes vezetője.

A sokszínű és színvonalas produkciókat kínáló programban fiatal tehetségeknek is bemutatkozó fórumot kínálnak a szervezők: a hazai és magyarországi zenészekből 2012-ben alakult Concerto Spiralis a minőségi barokk zenét promoválja, a koncerttermek mellett gyakran régi falusi templomokban is.

Új helyszínen, a csíki moziban élvezhették idén a vár tereit „kinőtt” éji koncerteket: a drezdai Grundmann Quartett Johann Sebastian Bach hatására összpontosított hangversenyén, Béres Melinda hegedűművész pedig Telemannak állított emléket.

A magyar–holland–német művészekből álló Ensemble Cantilene együttes tagjai 17. századi német egyházi zenét hoztak, amelybe, hogy ne legyen annyira elvont, olasz táncokat is beloptak. Meghitt előadásukat a Csíki Játékszínben követhették az érdeklődők.

A Csíkszeredai Régizene Fesztivál harmadik éve „kinyílik” a város köztereire. Idén is átjárást biztosított az utcatánc a reneszánsz együttes mesterkurzus diákjai révén a Csíki Játékszín előtti téren.

Az idei fesztivál az ökumené jegyében is zajlott, számos római katolikus templomban ünnepelte a közösség a reformációt. A 25 éves megalakulását ünneplő Lyceum Consort együttes a csíkzsögödi Szentháromság-templomban tartott koncertjével története eddigi szakaszát is lezárta. Amint azt a szervezők sajtótalálkozóján bejelentették, más néven folytatják a műhelymunkát.

Vannak olyan érzések, hangulatok, amelyek átadására kimondottan csak a régi típusú hangszerek képesek, és az ezt kísérő tánc. Az olaszországi Cremonában alapított La Rossignol együttes fesztiválzáró koncertjén egy reneszánsz udvari ünnepség pompáját hozta el Csíkszeredába.

A fesztivált hagyományosan reneszánsz táncház zárta. A Hargita Megyei Kulturális Központ és Hargita Megye Tanácsa által szervezett rendezvénysorozat záróeseményén a helyi gyógyfüvekből a fesztiválközönségnek készült Festival Tisana gyógyteát is fölszolgálták.

Az eseményről készült további összefoglaló videók elérhetők ITT és ITT.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!