Megkezdtük utazásunkat Kánaán földje felé Ábrahám kíséretével, akivel a reggeli áhítatokon találkoztunk. Majd Jézus történeteivel, különleges találkozásaival folytatódott a napunk. Megismertük Lévit, a vámszedőt. Megtapasztalhattuk a kapernaumi bénával, hogy mennyire erős kötelék a barátság. A tanítványokkal együtt csónakba ülhettünk, hogy saját szemünkkel lássuk Jézus csodáit, amint lecsendesíti a tengert, amint a vízen jár. Betérhettünk Mária és Márta házába, majd velük együtt élhettük meg az örömöt, mikor Jézus feltámasztotta Lázárt. Kisétáltunk az Olajfák hegyére, és térdre borulva imádkoztunk Istenhez a gyülekezetünkért, a családunkért, szeretteinkért. Végül elkísértük utolsó földi útjára Jézust, mikor a mennybe ment.
Az új ismeretségek és találkozások azonban nem csak a bibliai történetekben értek minket. Voltak, akik első táborozóként érkeztek közénk. Voltak, akik több száz kilométert is megtettek, hogy velünk legyenek. S voltak olyanok is, akik utoljára voltak köztünk táborozóként, mert jövőre már a vezetői csapatot fogják erősíteni. Különleges volt megélni, ahogyan a kezdeti szégyenlősség, csendesség, visszahúzódottság lassan szertefoszlott, és átvette a helyét az önfeledt beszélgetés, játék.
A jól megérdemelt délutáni csendes pihenő után, csapatversenyt rendeztünk. Mindennap lehetőségük volt a gyerekeknek pontokat gyűjteni saját csapatuk javára. Megmutathatták képességeiket városépítő projektben, akadályversenyen, ügyességi és kvíz játékokban. Nagy izgalommal vetették bele magukat minden feladatba, sőt a legszorgalmasabbak még egy memoriter megtanulására is vállalkoztak, hogy így még több ponttal gazdagítsák csapatukat.
Az utazás élményét azonban nem csak képzeletünkre bíztuk. Kedden felkerekedtünk, és elutaztunk Kaposvárra, a Deseda tóhoz. A 30 fős csoporttal és kísérőkkel elmentünk a Fekete István Látogatóközpontba, ahol tárlatvezetéssel egybekötött előadáson csodálhattuk meg a környék sokszínű állatvilágát, majd hajókázásra is lehetőség nyílt. A BÁR-ka büfében elfogyasztott finom ebédünk után pedig játékkal töltöttük a délutánt.
A tábor különlegessége a szombat délutáni családi nap volt. Szerettük volna, hogy a szülők is részeseivé váljanak az élménynek, amit gyermekeik megélhettek. Szerveztünk Láthatatlan színházat, Szabadulós játékot, amit kitörő örömmel fogadtak kicsik és nagyok egyaránt.
Ábrahámmal megkezdett utunk azonban vasárnap, a fél 11 órakor kezdődő tabi istentiszteleten lezárult. Beteljesedett az Úr ígérete: Ábrahám elért Kánaánba, és megszületett megígért gyermeke, Izsák. Tábori emlékként minden táborozó egy hátizsákot kapott, és Arató Loránd lelkész úr az igehirdetésében mindenkit arra kért, hogy töltse meg a táskát mindazzal az élménnyel, emlékkel, ami a táborban érte őt, és folytassa tovább útját, hiszen az Isten ígérete erre hív, és áldása elkísér.
Hálás szívvel szeretnénk köszönetet mondani Tab város polgármesterének, Schmidt Jenőnek és a város képviselő-testületének, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház Gyermek- és Ifjúsági Bizottságának, amelynek tagjai támogatták táborunkat. Ezen kívül a köszönet szava illeti Schmidt Csabát, a Figura Bisztró vezetőjét és csapatát, akik finom ebédekkel és szeretetteljes fogadtatással vártak minket mindennap. Hálatelt szívvel gondolunk református lelkipásztor testvéreinkre, Sándor Zoltánra és Sándor Zsuzsa Noémire, akik Isten igéjét hirdették reggeli áhítatunkon. Végül, de nem utolsó sorban, köszönetet szeretnék mondani a tabi evangélikus gyülekezet ifjúsági csapatának is, akik lelkesedésükkel, kitartásukkal segítettek minket a tábor hetében. Isten gazdag áldását kérjük mindannyiuk egész életére!