Zelenák József sepsiszentgyörgyi esperes-lelkész kiemelte, hogy jó munkát végeznek Erdélyben a lelkészek, élnek a gyülekezetek, van lelki élet, nagy probléma azonban a fiatalok elvándorlása: most már nem úgy mennek el, hogy pár év elteltével visszatérnek, és otthon telepednek le, hanem a jobb megélhetés reményében végleg távoznak, sőt gyakran elviszik a szülőket is maguk után. Van azért ellenpélda is – az esperes kettőt említett –, megtörténik, hogy a külföldi munka után a fiatalok végül mégis hazatérnek.

Lelkészfelvonulás Erdélyben

Zelenák József arról is szólt, hogy új utakat kell keresni a szolgálatban, mert az Erdélyben használatos régi liturgia már nem nagyon tetszik a fiataloknak, így gyakran emiatt is elmaradnak a templomokból. Egy ilyen új kezdeményezés Sepsiszentgyörgyön a kórus, amelyikbe lelkesen járnak a gyermekek, és ha a szülők nem látogatják is az istentiszteletet, mert már elszakadtak a gyülekezettől, a gyermekük koncertjére akkor is eljönnek a templomba, így újra fel lehet velük venni a kapcsolatot.

Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke elárulta, hogy a liturgia átalakításának kérdése valóban aktuálissá vált, egyúttal kiemelt még egy nagyon fontos témát a lelkészek és az egyház életében, ez pedig az anyagiak kérdése. Ma Romániában nagyon pontosan kell vezetni az adminisztrációt, mert a román hatóságok céltudatosan keresik a hibát, évekre visszamenőleg is próbálnak fogást találni a magyar egyházakon, ezért egyszerűen nem szabad tévedni, pontatlannak lenni.

Fehér Attila, a Kolozsvári Egyházmegye esperese arról számolt be, hogy tavaly a reformáció indulásának ötszázadik évfordulója programokkal, munkával teli évet adott, a reformátusokkal való együttműködés pedig igen példásan ment. Voltak gyülekezeti alkalmak, almafaültetés, és kiemelkedő esemény volt a királyföldi és barcasági reformációi zarándoklat. Adorjáni püspök a hetven eseményt felsorakoztató reformációi emlékévre visszatekintve kiemelte még az ötszáz protestáns lelkész ünnepét, amelynek egyik látványos elemeként félezer – református, unitárius és evangélikus – lelkipásztor vonult végig palástban, illetve Luther-kabátban Kolozsváron, egyfajta erődemonstrációként, jelezve, hogy a nehézségek ellenére is léteznek, dolgoznak. Négyfaluban pedig felavatták az első romániai Luther-szobrot.

Bécsi csúcs a városháza előtt

Nyugati szomszédunk evangélikus egyházában is, mint nálunk, a közelmúltban zajlott a tisztújítás. Erről már Mesmer Ottó burgenlandi lelkész számolt be. Az őriszigeti lelkipásztor havonta három magyar és egy német istentiszteletet tart. A háromszáz fős közösségben szolgáló lelkész a gyermekek hiányát érzi meg leginkább: hiába van már ifjúsági felelős, csupán karácsonykor sikerül tizennyolc-húsz gyermeket felfedezni a templomban. Sikertörténet azonban az ökumenikus kálváriajárás, valamint az adventi időszak kezdetekor a rendőrzenekar koncertje – ez utóbbi Mesmer Ottó kezdeményezése, hiszen lelkészi tiszte mellett félállásban lelkigondozó a rendőrségnél (Polizeiseelsorger).

A reformációi ünnepségekre utalva elárulta, hogy országos szinten mindenhol zajlottak megemlékezések, de a jubileumi év csúcspontja Bécsben volt; tizenöt-tizenhatezer evangélikus ünnepelt a városháza előtt. Mindezeken felbuzdulva végzik a szolgálatot, ügyelve arra, hogy az ötszázegyedik év és az azután következők is épülést hozzanak az egyházban.

A bécsi gyülekezetről Németh Kitti ott szolgáló teológushallgató számolt be. Bécsben tisztújítás zajlott az idei évben, új felügyelőjük Andorka Hanna lett, aki régóta a gyülekezet egyik motorja. Azt is elmondta, hogy helyettes lelkészi megbízatása augusztus végén lejár, helyére egyházunk új, főállású lelkészt delegált dr. Wagner Szilárd személyében.

Fiatal családok Stuttgartban

Németországból leginkább stuttgarti visszatekintést kaphattak a jelenlévők az ott szolgáló Gémes Pál lelkésztől. A magyar pásztor különleges helyzetben van, hiszen ő a Württembergi Evangélikus Egyház szolgálatában áll; a tartományi egyház jóindulatát mutatja, hogy hittanóráit átadhatta, így a fennmaradó időben foglalkozhat a németországi magyar evangélikusok lelkigondozásával. És bár kiöregedő magyar gyülekezetről beszélhetünk, az utóbbi időben több fiatal magyar család is feltűnt körükben. A hozzájuk fűződő jó kapcsolatot gyermek-istentiszteletekkel is próbálják megőrizni, ezeken négy-öt család is jelen van. Tavaly keresztelő is volt.

Gémes Pál havonta egyszer tart magyar istentiszteletet Stuttgartban – körülbelül nyolcvan-száz főnek –, egyszer pedig Heilbronnban, ahol az istentisztelethez mindig szeretetvendégség és kulturális program is kapcsolódik. A magyarság számára fontos két ünnepen – március 15-én és október 23-án – ökumenikus istentisztelet is van.

Felvidéki küzdelmek

A felvidéki helyzetről Nagy Olivér alsószeli lelkész és Lóczy Tibor lelkészi munkatárs számolt be. Szlovákiában huszonnyolc településen van magyar evangélikus lelkészi szolgálat, a magyar anyanyelvű lutheránusok száma összességében mintegy öt-tízezer fő. Az államközi kapcsolat hazánk és Szlovákia között jónak mondható, azonban sok magyar evangélikus áttér a református egyházba, mert ott legalább magyar szót hallanak. Mindehhez még hozzájön, hogy a szlovák evangélikus egyháznak nem számítanak a magyar evangélikusok – árulja el Nagy Olivér.

Az ország nyugati részén – ahol egyébként jobbak az anyagi viszonyok – nagy a szekularizáció, viszont a keleti részen, például Gömörben pezsgőbb hitélet tapasztalható. Ennek az az oka, hogy Lóczy Tibor mellett Bálintné Varsányi Vilma és Dechertné Ferenczy Erzsébet nyugdíjas lelkésznők emberfeletti szolgálatot végeznek – istentiszteletek, óvodai hittan, bibliaórák, egyebek – azokon a településeken, ahol van evangélikus mag. Száznegyven hittanosuk volt ez évben, öt tábort tartottak, Bálintné Varsányi Vilmának például két konfirmanduscsoportja is volt idén.

Ő Budapestről autózik ki a felvidéki evangélikusokhoz, Ferenczy Erzsébet viszont kint, Hosszúszón él. Van, hogy csak három-négy fiatalnak tartanak hittant, ennek ellenére mindig mennek, nem hagyják elhalni az evangélikus gyülekezeteket.

Egyértelműen lelkészekre, missziói lelkészekre van szükség Szlovákiában – summázta a tapasztalatokat Lóczy Tibor lelkészi munkatárs. Mint mondta, igen nagy ellenszélben dolgoznak, törvényileg magyar lelkész nem szolgálhat Felvidéken, csak missziói lelkészként, kijátszva a jogi előírásokat, ugyanakkor sokszor hallani, hogy „húsz év múlva nem lesz már ott magyar” – azért próbálnak tenni, hogy ez ne így legyen.

A reformációi programokat tekintve Nagy Olivér elárulta, hogy az erdélyi és az anyaországi testvérekhez mérten náluk nem volt annyira gazdag a programkínálat, de mindent megtettek a méltó emlékezésért, bár a szlovák evangélikus egyház a reformációi jubileumot is kihasználta a szlovákság ünneplésére. Ebből a szempontból ez az év még nehezebb a felvidéki testvéreknek, mert az idén huszonöt éves Szlovákia, illetve 1918-ban, azaz száz éve alakult meg Csehszlovákia. Így az ott élő magyarságnak komoly próbatétel ez az esztendő.

Szlovéniából betegség miatt nem voltak jelen testvérek, de két fiatal lelkész, Mitja Andrejek és felesége, Andrejek Györfi Judit dicséretesen ellátja a magyar evangélikus szolgálatot a Muraközben. Sajnos a vajdasági magyar evangélikusokkal nemigen van élő kapcsolat, így Szemerei János püspök a kapcsolatfelvételt kezdeményezte a testület ülésén.

Az alkalom kiemelt programja volt Magyar Leventének, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettesi feladatokat ellátó parlamenti államtitkárának a beszámolója arról, milyen rendszerben támogatja a magyar kormány a külhoni magyarokat. Példaként a Vajdaságot említette. Kiemelte, hogy munkahelyteremtéssel, a gazdaság fellendítésével próbálnak egy-egy határon túli régiónak segíteni, hiszen ezáltal maradnak helyben az ott élők, így lehet ez az alapja a gyülekezetépítésnek, az egyház munkájának is, hiszen az elnéptelenedő településeken nincs pezsgő hitélet sem. A határon túli magyarság lélekszáma egyébként is drámaian csökkent az utóbbi években. Míg a nyolcvanas évek végén hárommilliós közösségről beszélhettünk, ma a számuk épp eléri a kétmilliót.

Államtitkári figyelem

Az evangélikus államtitkár ígérte, hogy 2019-ben Felvidék és Erdély magyarságának szisztematikus támogatását kezdi meg a kormány. Erre tízmilliárd forint áll rendelkezésre.

Beszámolója után Magyar Levente a külhoni evangélikus egyházak és gyülekezetek vezetőinek bemutatkozását és közösségeik problémáinak a vázolását kérte. Ezek után a felek megállapodtak abban, hogy az elhangzottak írásos rögzítésével, összegezve a kéréseket és a javaslatokat, előretekintő együttműködés kezdődik a kormányzattal a külhoni evangélikus egyházak megsegítésére. Ezzel a biztató fejleménnyel zárult a Kárpát-medencei egyházi és gyülekezeti vezetőkkel való tanácskozás.

Jövőre Felvidéken, míg a rákövetkező évben Erdélyben folytatódik az együtt gondolkodás a tanácskozás mottóját adó Péter apostoli tanács szellemében.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 27–28. számában jelent meg 2018. július 15-én.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.