A világ élelmezési és táplálkozási helyzetéről szóló jelentés fókuszában az éhezés megszüntetése mint fenntartható fejlődési cél megvalósításának kihívásai állnak. A jelentés nem titkolja, hogy túl lassan halad azon célkitűzés megvalósítása, hogy a növekedésében megállt vagy alacsony testsúllyal született gyermekek számát a felére csökkentsék, ami egy másik fontos eleme a második számú célnak. Mindeközben a helyzetet nehezíti a túlsúly és az elhízás folyamatos terjedése a világ minden pontján, különösen az iskolás és serdülőkorúak körében.

Az éhezés nagyobb valószínűséggel sújtja a nőket, a két nem közötti különbség ezen a téren Latin-Amerikában a legnagyobb. „Bátrabb tettekre van szükség, hogy megállítsuk ezeket a rossz folyamatokat, és nemcsak többet, hanem szélesebb összefogással kell cselekednünk” – hangsúlyozták a jelentés mögött álló szervezetek vezetői, nevezetesen az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), a Világélelmezési Program (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Azon országokban, ahol lassú a gazdasági növekedés – különösen a közepes jövedelmű országokban –, melyek erősen ráutaltak a nemzetközi nyersanyagkereskedelemre egyre nagyobb mértékben van jelen az éhezés. A jelentés szerint a társadalmi egyenlőtlenségek is növekednek itt, megnehezítve a szegény, rászoruló és a társadalom peremén élők helyzetét a gazdaság lassulása vagy összeomlása esetén.

„Támogatnunk kell a szegényeket célzó és befogadó szerkezeti átalakításokat, melyek az egyének és közösségek központba állításával csökkentik a gazdasági sebezhetőséget és az éhezés és a táplálkozási problémák felszámolásához vezető útra segítenek minket” – folytatják az ENSZ vezetők közös előszavukban.

A legsúlyosabb a helyzet az afrikai kontinensen, ahol az éhezők aránya a legmagasabb a világon. Kelet-Afrikában a lakosság közel harmada (30,8 százaléka) alultáplált. Az éghajlati szélsőségek és politikai konfliktusok mellett a gazdasági nehézségek bújnak meg a tendencia mögött. 2011 óta az országokközel felében, ahol nőtt az éhezés, a gazdaság lassulása volt ennek fő okozója.

Az alultáplált emberek legnagyobb számban (500 millió) Ázsiában élnek, főleg a déli országokban. A táplálkozási problémák különböző formájukban legsűrűbben együttesen Afrikában és Ázsiában fordulnak elő, itt él a növekedésben elmaradt és a kórosan alacsony súlyú gyermekek 90 százaléka. Dél-Afrikában és a szubszaharai Afrikában minden harmadik gyermek ide tartozik. Mindenemellett a világon élő túlsúlyos gyermekek háromnegyede afrikai és ázsiai.

A szakértők szerint több mint kétmilliárd ember, többségében az alacsony és közepes jövedelmű országok lakosai, nem jut rendszeresen biztonságos, tápláló és elegendő élelemhez. De a rendszeres táplálkozás még a magas jövedelmű országok számára is kihívás: Észak-Amerika és Európa lakosságának nyolc százaléka küzd ezzel. Mindez pedig csak az élelmiszerellátó rendszerek drasztikus átalakításával orvosolható, hogy fenntartható módon biztosítsuk az egészséges táplálkozást a világon élő egyre több éhes szájnak.

Számok és adatok

Az éhezők száma a világon 2018-ban 821,6 millió fő volt, azaz minden kilencedik ember érintett. Ezen belül Ázsiában 513,9 millió fő, Afrikában 256,1 millió fő, Latin-Amerikában és a Karib-térségben 42,5 millió fő éhezett. Alacsony testsúllyal 20,5 millió csecsemő született, a növekedésében megállt öt év alatti gyermekek száma pedig 148,9 millió fő. A korához képest elégtelen testsúlyú öt év alatti gyermek 40 millió fő, miközben az iskolás és serdülőkorú túlsúlyos lakosság 338 millió fő. Az elhízott felnőttek száma 672 millió fő, azaz minden nyolcadik felnőtt érintett.