A krisztológia nem hátrafelé tekintő megemlékezés Jézus kétezer évvel ezelőtti földi tanítására. A Krisztusról szóló tanítást az a meggyőződés táplálja, hogy Isten örök Igéje kijelentette magát Jézus Krisztusként az anyagi világ mátrixában. Az isteni transzcendencia és a radikális immanencia összetartozik Jézus Krisztusban.

Ez a megállapítás azonban már túlmutat a historizmuson. Az Isten és az emberiség között Krisztusban kiterjesztett szokatlan családi kötelék okot ad olyan krisztológia kidolgozására, amely hangsúlyt fektet Isten lakozására azon a bolygón, amelyen mindannyian élünk. Niels Henrik Gregersen Krisztológia című tanulmányában erre tesz kísérletet.

Régészet és Ószövetség – barát vagy ellenfél? című írásának első részében Kőszeghy Miklós a bibliai és a palesztinai régészet közötti különbségtétel fontosságára hívja fel az olvasó figyelmét. Ugyanakkor megállapítja: Palesztina területén kívül végzett feltárások is egyre több ponton gazdagítják az Ószövetségről és az Ószövetség világával kapcsolatos ismereteinket.

Geréby György Politikai teológia és szekularizáció – A korai kereszténység a modernitásban című tanulmányában annak bemutatására vállalkozik a korai kereszténység példáján keresztül, hogy a kereszténység lényegéből egy sajátos politikai teológia következik, amely a társadalmi jelenlétét alapvetően más alapokra helyezte, mint korának domináns legitimációs eszméi.

Ahelyett, hogy az egyház Isten népe lenne, akik a keresztségben arra hívattak, hogy szavakban és tettekben szeressék Istent és a felebarátot, az egyház olyan hellyé vált, ahol a szakemberek vallásos élményt nyújtanak a fogyasztóknak. Ez valójában halált hozó kultúra, ellentétes azzal, ahogyan a keresztény egyház önmagát értelmezi, akkor is, ha evangélikus egyház – fogalmaz Antje Jackelén Polgár vagy fogyasztó – A vallási közösségek és a nyilvánosság című munkájában.

Fábri György és Kissné Viszket Mónika tanulmányukban arra az alapvető kérdésre keresnek választ, hogy mitől evangélikusok/keresztények az evangélikus fenntartású iskolák? Empirikus szociálpszichológiai vizsgálatuk a diákok hitmegélésének feltérképezésével keres választ az említett kérdésre.

TARTALOM

MÉCSES A TE IGÉD
Menyes Gyula: Lelki gazdagság………………281

TANULMÁNYOK
Niels Henrik Gregersen: Krisztológia………………282
Kőszeghy Miklós: Régészet és Ószövetség – barát vagy ellenfél? I. rész. Tudománytörténet és módszertan………………291
Geréby György: Politikai teológia és szekularizáció. A korai kereszténység a modernitásban………………296
Antje Jackelén: Polgár vagy fogyasztó. A vallási közösségek és a nyilvánosság………………303
Fábry György – Kissné Viszket Mónika: Hitmegélés az evangélikus középiskolákban………………309

FIGYELŐ
LMK-témák
Gáncs Péter: Kompetenciahatárok a gyülekezeti munkában. Munkatársak, szolgatársak vagy versenytársak vagyunk?………………315
Pap Kinga Marjatta: Zene a gyülekezetben. Színvonalas szolgálat Isten színe előtt………………316
Balog Eszter: Iskolai hittan és gyülekezeti élet. Az iskolai kötelező hit- és erkölcstanórán részt vevő hittanosok gyülekezetbe való bekapcsolásának koncepciója és jó gyakorlatai………………318
Hafenscher Károly: Az úrvacsora teológiai és gyakorlati kérdései………………323
Ifj. Szebik Imre: Az abortusz tragédiája. Kérdésfelvetések………………326
Győri Péter Benjámin: Eszköztárunk, evangélizáció és/vagy marketing a missziói munkában………………327
Joób Máté: Tudom, kiben hiszek? Jézus és az önfejlesztő trénerek………………329
Lászlóné Agod Anett: Eszkatológia a 21. században. Hiszünk-e az örök életben?………………330
Grendorf-Balogh Melinda: Az élménytől az elköteleződésig. Fiataljaink megszólítása és követése………………332
Szentpétery Péter: Krisztus egyháza a keresztény gyökereket megkérdőjelező európai társadalomban………………333
Korányi András: A trianoni békeszerződés és az evangélikusság………………336
Nobilis Márió: Hála és felelősség………………337

Krisztusban mindnyájan életre kelnek

Keveházi László: In memoriam Tóth-Szöllős Mihály………………340
Tóth-Szőllős András: Emlékezés Tóth-Szöllős Mihály evangélikus lelkész szolgálatára (1925–2019)………………341
Aradi György: Igehirdetés Tóth-Szöllős Mihály temetésén (Jn 14,19; 2Kor 5,17)………………343

AZ IGEHIRDETŐ MŰHELYE

Réz-Nagy Zoltán: Szentháromság ünnepe után 10. vasárnap (Lk 20,9–19)………………344
Kovács Áron: Szentháromság ünnepe után 11. vasárnap (Jóel 4,12-17a)………………346
Endreffy Máté: Szentháromság ünnepe után 12. vasárnap (Jer 18,1–10)………………348
Blatniczky János Dániel: Szentháromság ünnepe után 13. vasárnap (Zak 7,9–14)………………351
Dobó Dániel: Szentháromság ünnepe után 14. vasárnap (5Móz 10,14–11,1)………………353
Péter Attila: Szentháromság ünnepe után 15. vasárnap (Jer 17,5-11)………………355
Aradi György: Szentháromság ünnepe után 16. (hálaadó) vasárnap (1Kir 17,17–24) 358

Lelkipásztor
Evangélikus lelkészi szakfolyóirat
Szerkesztette: Orosz Gábor Viktor
Kiadási év: 2019
80 oldal / 202×285 mm / irkafűzött / ISSN 0133-2821

Előfizetés a folyóiratra a webáruházban