A Túróczy Zoltán Evangélikus Óvoda és Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola közösségével – nevelőivel, tanulóival és a szülőkkel – sokan ünnepeltek együtt a Nagytemplomban. Az iskolafenntartó gyülekezet elöljáróin és tagjain kívül az evangélikus társintézmények, az önkormányzat képviselői, valamint a névadó, Túróczy püspök két unokája, Terei András és Terei Gábor is elfogadta az ünnepre szóló meghívást.

Mi volt 1996-ban? – tette fel a kérdést dr. Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke a szószékről, a Zsolt 126,1-2 alapján tartott igehirdetésben: „…Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig a vígadozással…” – örömeinket idézte tehát két évtized távlatából, említve az atlantai olimpiai aranyakat, a millecentenáriumi ünnepségsorozatot, vagy épp egyik gyermeke érkezését a családba. Felidézve az akkori körülmények aggodalmát és örömét, nem nehéz meglátni a párhuzamot a gyermek és a gyermekintézmény fejlődésében. S ahogy elrendeződik egy család élete a szeretetteljes együttműködésben – kézen fogva mennek a testvérek szüleik elé, akik nem tesznek különbséget köztük –, így kell ennek lennie az egyházban is. Fontos, hogy ne önmagáért legyen egy intézmény, hanem a városért és az egyházért is – hangsúlyozta Fabiny Tamás, hozzátéve, hogy a családban mindenkinek helye van az asztal körül. Megidézte a névadó, Túróczy püspök börtönből való szabadulásának 70 évvel ezelőtti történetét, amikor minden felekezet templomában megszólaltak a harangok Nyíregyházán: „Legyetek büszkék névadótokra! Hitetekhez ragasszatok tudást és jó cselekedetet!”

A liturgikus szolgálatot Kovács László Attila, az iskolafenntartó gyülekezet igazgató lelkésze és Laborczi Géza, az újrakezdés éveiben múlhatatlan érdemeket szerzett igazgató tanácsi elnök, a kertvárosi gyülekezet lelkésze végezte, a templomi együttlét az iskolai ének- és zenekar szolgálatával ért véget.

A nap krónikájához tartozik, hogy az eredetileg 1892-ben felszentelt intézmény elmúlt 20 évéről iskolatörténeti kiállítás nyílt, a délutáni gálaműsor pedig az iskolában folyó tehetséggondozó munkából nyújtott ízelítőt. Kocsisné Sárossy Emőke igazgató ennek keretében adta át a jubileum alkalmából szervezett számos tantárgyi, műveltségi verseny és pályázat legkiválóbban teljesítő tanulóinak díjait.

HÚSZ ÉVVEL EZELŐTT…

…újra lett általános iskolájuk a nyíregyházi evangélikusoknak.

Pedig 21 évvel ezelőtt, mondhatni, biztosnak tűnt, hogy nem lesz! Sőt, még 1996 januárjában is úgy álltak a dolgok. Fordulatokban gazdag, izgalmas idők voltak a kilencvenes évek, ma már történelem.

Történt pedig, hogy az egyházak rendszerváltást követő kártalanítása során, 1992-ben a nyíregyházi evangélikus egyházközség nem tartott igényt a Nagytemplommal szemközt, 1891–1892-ben Alpár Ignác tervei alapján épült központi elemi iskola épületére. A város önkormányzatával akkor aláírt „csomagban” egy másik általános iskola épületének majdani átadása szerepelt egészen addig, míg 1995-ben a kormány döntése értelmében az egyházak újabb tárgyalást kezdeményezhettek az önkormányzatokkal: mely épületeiket kérik vissza természetben, s melyekért fogadnak el pénzbeli kártalanítást. A presbitériumban – látva a már korábban visszanyert Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium jó tapasztalatait – megerősödött a hit és a bizalom, hogy egy újraindított általános iskolához is lenne ereje a közösségnek, ezért 1995 szeptemberében az Evangélikus Egyházközség Képviselőtestülete és Presbitériuma döntött arról, hogy „fenntartják igényüket a volt Evangélikus Központi Elemi Iskola épületére és funkciójára”. Nyíregyházán heves vita kerekedett, az évszázados falak között ugyanis az időközben kétségkívül világhírűvé lett 4.sz. Kodály Zoltán Ének–Zenei Általános Iskola működött az önkormányzat fenntartásában, és sokan veszélyeztetve látták Szabó Dénes pedagógiai műhelyét a fenntartóváltástól. Riasztó csatazaj övezte a minden irányból meginduló lobbitevékenységet, mely oda vezetett, hogy 1996 januárjában a városi képviselőtestület úgy döntött, hogy nem adja az iskolát. Az épület visszaigénylésének legitim szándékától azonban ez sem tántorította el Laborczi Gézát, aki akkor történetesen önkormányzati és parlamenti képviselőként is dolgozott. De hogy hogyan lesz újra élő iskolája a közösségnek, az azért rögtön nem látszott. Csak évek múltán mesélte el az igazgató-lelkész, hogy azon a tavaszon a helyi rádióban hallott élő oktatási fórum villantotta fel a megoldás lehetőségét… Az azonban tény, hogy az önkormányzat által bezárásra ítélt 5. sz. általános iskola mintegy 340 tanulójának szülője és 41 pedagógusa május 10-én azzal a kérelemmel fordult az egyházközséghez, hogy 1996. szempember 1-től alapítson evangélikus általános iskolát. Hogy közben hány diplomáciai tárgyalás, valamint csendes könyörgés és ima igyekezett előre mozdítani az ügyet, azt talán nem is kell tudnunk.

Takács Ferenc igazgatóra és csapatára öt hányatott esztendő következett különböző albérletekben, a következő tanévtől az ugyancsak megszüntetésre szánt 5. számú általános iskolából kapott „erősítéssel”, míg 2001 szeptemberében beköltözhettek a Luther utcai ősi evangélikus iskolába. Ekkorra készült el ugyanis a Kodály Zoltán Ének–Zenei Általános Iskola új épülete, ugyancsak komoly politikai viták kereszttüzében, de ennek csak az idő múlása szempontjából van jelentősége. Az Evangélikus Általános Iskola közösségének örömét ez már nem zavarhatta!

Az sem egyébként, hogy az állványokkal körülbástyázott, lepusztult épület nem kevés terhet rótt a fenntartóra. Lépésről lépésre, tanévről tanévre oldották meg a teljes felújítást, bevonva az európai uniós pályázati források által nyert lehetőségeket. Nem tévesztve szem elől a tartalmi fejlesztést, a pedagógiai munka korszerűsítését, hisz a fogyatkozó gyermeklétszám folyamatosan élezi a versenyt az iskolák között Nyíregyházán is.

Ennek tudatában, a már Kocsisné Sárossy Emőke vezetésével dolgozó iskolában céltudatos fejlesztés után 2011-től magyar–angol két tannyelvű képzést indítottak, vagyis az ebben részt vevő gyermekek elsős kortól a heti öt angolóra mellett a technika, a testnevelés és a rajzórán is az angolt használják. Az iskola karakterének, lelkületének erősítésére ebben a tanévben vette fel az egykori nyíregyházi püspök, Túróczy Zoltán nevét is.

A Nyíregyházára 1754-től betelepített tótajkú evangélikusok papot és tanítót hoztak magukkal. Megérkezésüktől fogva szinte erőn felül áldoztak az oktatásra, a 18. században több városi iskola mellett 24 tanyasi iskolát is fenntartottak, volt idő, amikor 21 városi és 32 tanyasi tanítót tartottak. Van mihez mérni a mát.