A február 20-án tartott parlamenti ülésnapon Kövér László házelnök előterjesztésére ötpárti konszenzussal fogadta el Magyarország Országgyűlése azt a törvényt, amely egyfelől a magyar nemzet szellemi öröksége részének tekinti az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatát, másrészt a 450 évvel ezelőtti törvény kihirdetésének napját – január 13-át – a vallásszabadság napjává nyilvánítja. E mai döntés előzményét képezi a Magyar Unitárius Egyház által kezdeményezett és az erdélyi református, illetve a magyar, valamint a szász evangélikus-lutheránus egyházak elöljárói által is aláírt előterjesztés, amelyet 2018. január 13-án Tordán, a vallásszabadság ünnepe alkalmával adott át Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója Magyarország Országgyűlése, Románia Parlamentje, valamint az Európai Parlament jelenlevő képviselőinek.

Az ünnepi törvényhozás rendjén Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke elmondta: „E törvénynek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá, amelynek eredményeképpen későbbi évtizedekben kialakulhatott a négy bevett vallás rendszere.” Majd hozzátette: „Mindezek által Erdély a vallásszabadság és a felekezeti türelem földjévé vált, menedéket nyújtva a más országokból elüldözötteknek is.”

Az ünnepi törvény méltó főhajtás az 1568-ban Tordán elfogadott vallásügyi törvény előtt, amely a világon először mondta ki a modern demokrácia egyik alapértékét, a szabad vallásgyakorlás jogát. A ma elfogadott törvény indoklása szerint „… a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amely a történelmi fejlődés során a nyugati civilizációban általános elismerést nyert, és amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének.”

Az ünnepi eseményen a mintegy negyven unitárius képviselő mellett részt vettek az erdélyi magyar és szász történelmi protestáns egyházak képviselői is.

A ma elfogadott törvény történelmi jelentőségének tudatosítása érdekében március 9-én Budapesten jubileumi konferenciára kerül sor az Országházban, melyet ünnepi gálaműsor követ a Pesti Vigadóban.

A parlamenti pártok az 1568. évi tordai vallásügyi törvény jelentőségéről és a vallásszabadság napjáról

Az előterjesztést közösen jegyzi Kövér László házelnök, Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető, Szászfalvi László, a KDNP frakcióvezető-helyettese, Hiller István MSZP-s, Szávay István jobbikos, valamint Ikotity István LMP-s képviselő. Az előterjesztésről, amelyet mind az öt frakció támogatott, 142 igen szavazattal, egyhangúlag döntött a Ház. A jogszabály szerint az Országgyűlés tagjai emlékezni kívánnak a tordai vallásügyi törvényre, amely a világon először foglalta jogszabályba a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. Az erdélyi országgyűlés a reformáció eszmeiségéből fakadó törvénnyel a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, aminek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá – áll a szövegben. A jogszabály azt is tartalmazza, hogy a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének.

Fidesz: a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világban

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője előterjesztőként felidézte a reformáció történetét, amelyet Európában vallásháborúk követtek, miközben az oszmán hódítók is veszélyt jelentettek. Erdély a mohácsi vész után két birodalom között találta magát, de az erdélyi rendek felismerték, hogy ha egymás ellen küzdenek, akkor csak az ellenség győzhet. Így érkezett el a tordai országgyűlés, amely elfogadta a vallásügyi törvényt, és szabadságot biztosított a bevett vallásoknak: a katolikusoknak, a reformátusoknak, az evangélikusoknak és az unitáriusoknak. Hozzátette: a korabeli Erdélyben nemcsak a négy bevett egyház gyakorolhatta szabadon a vallását, hanem a szombatosok, a zsidók, az anabaptisták és ortodoxok is. A vallásszabadság az egyén számára nemcsak a hitvallást, hanem az attól való tartózkodást is jelenti – mutatott rá. Emlékeztetett Antall József néhai miniszterelnök szavaira, aki úgy fogalmazott: Európában az ateista is keresztyén. Szerinte az emlékezéskor egyszerre hangsúlyozzuk a szabad vallásgyakorlás és a zsidó-keresztyén kultúránk jelentőségét. Az egykori törvény jelentőségét az is mutatja, hogy 450 év után is képes konszenzust teremteni – hangsúlyozta. Szerinte a klasszikus szabadságjogok közül a világban ma is a vallásszabadság az egyik legfenyegetettebb és a keresztyénség a legüldözöttebb vallás. De hozzátette azt is: „Nyugat-Európa több, nekünk időnként erkölcsi leckét adni szándékozó országát zsidók százai hagyják el félelmükben az őket ért atrocitások miatt.” Tudatosan zajlik Európa keresztény gyökereinek elvágása – fogalmazott –, és a demográfiai, valamint a bevándorlás is kérdésessé teszi a keresztény kultúra megmaradását.

MSZP: Európa gondolkodói építettek a tordai törvényből
Hiller István (MSZP) szerint nem csupán egy 450 évvel ezelőtti eseményre emlékezik a Ház, hanem egy gondolkodásmódra. Tordán ugyanakkor egy olyan kísérletet hajtottak végre, amely hosszú távon sikeres megoldás volt. Szerinte nagyszerű dolog arra gondolni, hogy mindebből Európa gondolkodói nemcsak merítettek, de építettek is.

Jobbik: a javaslat egy páratlan országgyűlési végzésnek állít emléket
Szávay István (Jobbik) azt mondta, hogy a javaslat egy páratlan, korát megelőző országgyűlési végzésnek állít emléket, mert 450 évvel ezelőtt a tordai vallásügyi törvénnyel elejét vették egy véres vallásháborúnak. A képviselő reményét fejezte ki, hogy az indítványt konszenzussal, valamennyi párt támogatásával sikerül majd elfogadni. Véleménye szerint hasonlóan fontos lenne tudatosítani a nemzetközi közvéleménnyel azt is, hogy az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen tett ígéreteket még mindig nem váltották be, mert a Romániában élő magyarság még mindig nem kapott teljes szabadságot.

LMP: egyedülálló megegyezés született Tordán
Ikotity István (LMP) azt mondta, hogy sokféle vallás van, de Isten csak egy, így vallásszabadságból is sokféle létezik, de a tordai kiemelkedő jelentőségű. A koraújkor három részre szakadt, elkeseredett és gyenge Magyarországán született egy egyedülálló megegyezés, a világon elsőként – emelte ki. A képviselő felemelőnek és megtisztelőnek nevezte, hogy részese lehet a kezdeményezésnek, amelyet az LMP támogat.

KDNP: a vallásbéke az emberi jogokért folytatott küzdelem egyik fontos fejezete volt
Vejkey Imre (KDNP) kiemelte, hogy Tordán a világon elsőként fogalmazták meg, hogy az Istenben való hitben sem minden és mindenki egyforma, a világ és benne Erdély sokszínű, ez a sokszínűség pedig egymást támogatva egészíti ki egymást. A vallásszabadságért vívott harc, az emberi jogokért folytatott küzdelem egyik fontos fejezete volt – tette hozzá. Európa napjainkra jelentős mértékben elveszítette keresztény hitét és értékeit, pedig az unió alapító atyái kimondták, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz – fogalmazott. A képviselő azt mondta, soha nem késő válaszolni Isten szavának hívására és visszatérni a gyökerekhez egy új, erős, keresztény Európa építésének érdekében.

EMMI: a tordai törvény mindannyiunk büszkesége
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint a világtörténelmi jelentőségű eseményhez méltó ötpárti javaslat több mint szimbolikus gesztus. A politikus szólt a kereszténység kettészakadásáról, majd a reformációról, hozzátéve, a két időpont között a vallási türelem fontosságát nem ismerték fel, csupán Erdélyben: a vallási türelmetlenségtől izzó Európában Erdély a felekezeti béke szigete lett. Hangsúlyozta: az ekkor meghirdetett elvek járultak hozzá a zsidó felekezet majdani recepciójához is. Szerinte a törvény mindannyiunk büszke öröksége.

Ezután Kövér László lezárta az összevont vitát. A házelnök köszönetet mondott a törvényjavaslat előterjesztésében társult képviselőknek és pártoknak, valamint „erdélyi atyánkfiainak" a kezdeményezésért és azért, hogy lehetővé tették, hogy a történelmi helyen emlékezzenek meg a történelmi pillanatról.