Újévi fogadalmainkra gondolva reménykedhetünk, hogy a keresztény egyházak ki tudnak majd mondani egy egyszerű szót 2019-ben. Azt a szót, mely megváltoztathatja a történelem menetét, előmozdíthatja a társadalmi párbeszédet, és talán még néhány szkeptikusnak is segíthetne visszatérni az egyházba.

Ezt a szót nehéz kimondani: „Tévedtünk.”

Elismerhetnénk – a keresztények univerzálisan és bizonyos egyházak külön is –, hogy sok mindennel kapcsolatban tévedtünk. Mégis azt tapasztalhatjuk, mintha a hibáik elismerése éppen azoknak nem menne könnyen, akik azt várják másoktól, hogy vallják meg bűneiket, és hagyjanak fel a gonoszsággal.

A kereszténységben talán túl sok minden épül az abszolút bizonyosságra, és kevés az isteni misztériumra. Emlékszem egy bizonyos déli baptista lelkészre, aki azt állította, hogy még soha nem gondolta meg magát semmiben. Ma is eszembe jutnak annak az idősebb barátomnak a szavai, akinek küzdelmes volt elfogadnia az egyházunk döntését egy megosztó kérdésben. Miután meghallgatott egy előadást a Szentírás különböző értelmezési lehetőségeiről, azt mondta:

„Azt kéred tőlem, hogy ismerjem el, hogy mindaz, amit a szüleimtől és a nagyszüleimtől tanultam a Bibliáról, tévedés volt. És ha elismerem, hogy ebben tévedtek, akkor azt is meg kell kérdeznem, mi másban tévedtek még. Én ezt egyszerűen nem tudom megtenni.”

A cikk a továbbiakban itt folytatódik.