„Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett – a gyalázattal nem törődve – vállalta a keresztet, és Isten trónjának a jobbjára ült.” (Zsid 12,2)

Kedves Testvéreim!

Keresztény hitünk leglényegesebb tartalmát ünnepeljük: Jézus Krisztus kereszthalálának és feltámadásának ünnepét, mely az első tanítványok óta minden vasárnapnak a lényege. Jézus tanítványai engedelmeskedtek a Mester parancsának (ApCsel 1,4), és félve ugyan, a külvilágtól elzárkózva, de várták, hogy megtörténjen Jézus ígérete, és erőt kapjanak. Nem csalódtak! A félelem közepette a bezárt házban megállt mellettük a Feltámadott. Észre sem vették, és a húsvétot követő első istentiszteletet zárt közösségben, zárt ajtók mögött ünnepelték, hiszen velük volt Jézus, és benne velük volt az Isten: a zárt ajtók mögött szólt hozzájuk, megválaszolta kérdéseiket, velük étkezett.

Nézzünk csak vissza, mi történt mindez előtt? Jézus tanított, szólt a legegyszerűbb emberhez is, és mindenkit a mennyei Atyjához vezetett. A tanítványok szemtanúi voltak annak, hogy Jézus közelében nincs hatalma a gonosznak. Láthatták, hogy közelében testi-lelki gyógyulás van: a vakok látnak, a bénák lábra állnak, a leprások megtisztulnak, a süketek hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek hirdetik az evangéliumot (Lk 7,23): közel van a mennyek országa! A világ mégsem ismerte fel, az övéi nem fogadták be Őt. A Názáreti Jézus útja mennyei magasságból a kereszt magasságába vezetett. De mindez mégsem az emberi gonoszság akarata szerint, hanem a szeretet Istenének akaratából lett. És nem is zárul le a kereszt gyászánál, hanem feloldódik Krisztus feltámadásában, a húsvéti győzelemben. Azért, hogy Jézus Krisztus által ne csak a Jézus korabeli, hanem a mindenkori embernek, a mai kereső, szenvedő, félelmekkel teli embernek is Élete legyen.

Jakab apostol a missziói munkájának néhány éves távlatából már nemcsak a nagypénteket, húsvétot és a Szentlélek kitöltését látta együtt, amikor a tanítványok megkapták a Lélek erejét. Jakab már látja a teljes eseménysorozatnak a betetőzését is: Krisztus felment a mennybe, és az Atya jobbján uralkodik mindenek felett. Ezért biztat minket is: Nézzünk fel Jézusra! Ne csak a nagypénteki kereszten értünk szenvedő Megváltóra, akinek keresztjéből is erőt nyerhetünk. De nézzünk fel arra a Jézusra is, aki az Atya jobbján ül, és hatalommal kormányozza a világot, benne a mi kis, porszem életünket is.

Testvéreim! A mi nemzedékünk először szembesül világméretű járvánnyal. A koronavírus okozta járvány rányomja bélyegét ünneplésünkre is. Miközben azért adunk hálát, hogy Krisztus legyőzte a halált, talán kétségbeesetten figyeljük a betegség tüneteit, és naponta szorongva imádkozunk a mieinkért és önmagunkért. Miközben azt ünnepeljük, hogy Krisztus közösséget teremtett Önmagával, és minket is a felelősségteljes gyülekezeti és közösségi életre nevel, mégsem élhetjük meg korlátlanul ezt a közösséget templomainkban, de még a nagycsaláddal, barátokkal sem. Miközben nagycsütörtökön hálát adunk az úrvacsora szentségéért, a járvány miatt le kell mondanunk a minket hitünkben erősítő úrvacsora táplálékáról, és talán még a hagyományos nagycsaládos étkezésekre sem keríthetünk sort. Miközben vágyik arra a lelkünk, hogy húsvétkor meggyúljon a fény a sötétben, és megünnepeljük, hogy Krisztus a világ világossága, a valóságban talán ki sem mozdulunk otthonainkból, és a félelem sötétíti be mindennapjainkat. Amikor e sorokat írom, még nem tudom, csak sejtem, hogy hová fokozódhat a járvány, mire ezeket olvassátok.

És mégis, most még inkább tekintsünk fel Jézusra! Tegyünk meg mindent, ami emberileg az orvostudomány szerint véd a fertőzéstől. De ne feledjük el, hogy ezek felett is Isten az Úr. A gonosz, a sötétség fejedelme ma is el akar választani minket Istentől, el akar szakítani Megváltónktól, és ma is el akar minket választani egymástól is. De Pál apostollal együtt meg vagyok győződve arról, hogy sem élet sem halál… sem karantén, sem járvány, sem más fenyegetettség nem tud elválasztani minket Isten szeretetétől és Jézus Krisztussal való közösségünktől. Tekintsünk fel Jézusra, mert a Feltámadott közelében ma is meghallhatjuk, hogy szól hozzánk, meghallgatja kéréseinket, megérti félelmeinket, mint akkor, a nyolcadik napon, amikor megállt a tanítványok között. A közelében ma sincs hatalma a gonosznak, és ma is van gyógyulás testnek és léleknek. Tudom és hiszem, 2020 nagyböjtjének napjaiban pedig még hallhatóbban mondom: ne féljetek! Nézzetek fel Jézusra, mert nála Élet van!