Luther bizonyságtévő éneke – „Jer, örvendjünk, keresztyének, Jer, énekeljünk vígan!” (EÉ 318) – után hangzott el az igehirdetés: Új ének az éjszakában címmel. Az új ének tartalma: a mi Istenünk dicsérete (lásd Zsolt 40). Az ördög nem a semmit támadja, hanem az Úr munkáját: ezért került börtönbe Filippiben Pál és Szilász. A lelkész idézte Siklós József: A börtönőr meglepődik c. versét, majd arról szólt: egy veterán római tisztet is izgathat az üdvösség kérdése! Mi az üdvösség? Örök, szabad, teljes élet Isten szeretetében! Csak Jézus tudja ezt adni: ő megment, megszabadít, megtart, örök életet ad (lásd Jn 10,27–28)! Az ember tévesen kérdez: „Mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek?” Krisztus szolgáinak válaszában Isten teremtő igéje szólal meg: „Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe.” (31. v.) De mégis hogyan lehetséges a hit? Válaszként idézte Pál vallomását, amely lelkésszé avatási igéje is volt: „Nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten hatalma az minden hívőnek üdvösségére.” (Róm 1,16) S felidézte nyíregyházi beiktatásának igehirdetési alapigéjét is: „Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje.” (1Kor 1,18) A bennem Istentől megszületett hit a családtagjaim számára is a Szentlélek eszköze lehet, az ő hitre jutásukban. Ma is ujjongó örömre hív Isten! S ezzel az igeverssel zárta prédikációját Adámi László: „Énekeljetek az Úrnak, áldjátok nevét, hirdessétek szabadítását mindennap!” (Zsolt 96,2) Végül Füle Lajos vers-énekének szavaival így imádkozott: „Tégy, Uram, engem áldássá, Lelkedet úgy várom! / Tedd te a szívem hálássá, hogy Neked szolgáljon! / Bárhová küldesz, ajkamról zengjen az új ének! / Tégy, Uram, engem áldássá, oly sok a bús élet!” (EKE Énekeskönyv 203. éneke)

A hirdetések végén elhangzott a bejelentés: „Hivatali időm néhány nap múlva letelik a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközségben. Parókus lelkészként ma szolgálok utoljára vasárnapi istentiszteleten. A továbbiakban – nyugdíjasként – helyettes lelkészi szolgálatokat végezhetek majd, ha az ÚR megtart. A szolgák mennek, amikor eljön az ideje, de az Úr Jézus marad: mindazokkal, akik befogadták Őt. Mert Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz (Zsid 13,8)”. Dr. Kovács László Attila igazgatólelkész Istennek hálát adva röviden megköszönte Adámi László közel két évtizedes nyíregyházi szolgálatát, „mély, biblikus, kompromisszumot nem tűrő igehirdetését”, s Isten áldását kérte további életére és szolgálatára a zsoltáros szavaival: „Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, az ezt mondhatja az Úrnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!” (Zsolt 91,1–2) S ez a „mégsem szokásos” online istentisztelet ezzel a vallomás-énekkel zárult: „Átölelt Isten nagy kegyelme / Méltatlanul, érdemtelen...” (EÉ 327)