Aki szeretetét és tehetségét épületekben adta át

Aki szeretetét és tehetségét épületekben adta át

Share this content.

Szöveg: Stermeczki András, fotó: Horváth Tamás
„Nagy Tamás templomai erődtemplomként vagy éppen világítótoronyként – dacolva az idővel –, tovább állnak és hirdetik Isten dicsőségét.” 2020. július 2-án elhunyt Nagy Tamás építészre Stermeczki András evangélikus lelkész emlékszik.

Hétfő reggel van, vasárnapról a munkahétre ébredtem. Ugyanakkor a vasárnap egy parókia, vagy egy templom életében nem múló állapot. A parókián a hétfő a „papok vasárnapja”, de nem azért, amire most elsőre gondolunk, hanem azért, mert a parókia a templommal együtt az Úr feltámadását hirdeti.

"Minden napon a világ végezetéig..." Különösen akkor, ha ez a kettő úgy terveztetett és épült egybe más egyéb terekkel is, ahogy Nagy Tamás építész ezt megálmodta. Makovecz Imre mellett, számomra ő volt a 21. század magyar organikus templomépítészetének nagyja azért, mert felismerte és megvalósította, hogy a templomok és kibővített terük nemcsak az Istennel való találkozások helyszínei lehetnek, hanem az emberek is találkozhatnak ezekben egymással. Tettük, tesszük ezt a mai napig Dunaújvárosban is, hiszen épp halála másnapján nyitottunk ismét kiállítást galériánkban "Talált idő" címen. Nagy Tamáson ez nem múlt, hiszen terveivel, gondolataival és keresztyén élet szemléletével mindent megtett ennek érdekében. Az emberi találkozások érdekében.

Rendelkezésünkre állnak ezek a csodás terek Dunaújvárosban, Balatonbogláron, Sopronnémetin és Gödöllőn is. Ő megtalálta ehhez a legalkalmasabb elkerített teret a tojás alakban úgy, mint a templom misztikus, ám megközelíthető apszisában. Sajnos többé már nem álmodhat és tervezhet közöttünk, mert július 2-án elköltözött közülünk, melyről ma értesültünk, és erről így éneklünk: „Az álom s éj után Kél újra fény, Új hittel a követ Megáldom én. Templommá szentelem, Hogy fájdalmas szívem, Uram, hozzád vigyem, Mindig feléd!” (EÉ 521,4)

Keveseknek adatik meg, hogy tehetségüket és szeretetüket kőben, téglában, fában és fényben átörökítsék az utókornak. Nagy Tamás Ybl- és Prima-díjas, Kotsis Iván-éremmel elismert építésznek ez sikerült, hiszen templomai erődtemplomként vagy éppen világítótoronyként – dacolva az idővel –, tovább állnak és hirdetik Isten dicsőségét. Ezt mindazok érzik és értik, akik betérnek ezekbe a terekbe, nem csak vasárnapról-vasárnapra, hanem alkalomról-alkalomra, játszóházba vagy agapéra, koncertre vagy kiállításra.

Nagy Tamás zsenialitását naponta testközelből élem át. Pár hete Horváth Tamás csodás drónfelvételeket készített a Dunaújvárosi Evangélikus Templomról. Ezen képekkel kívánunk most főhajtással emlékezni rá! Isten békessége kísérje Tamást az örökkévalóba és adjon vigaszt a gyászolóknak!

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!