2020. október 24-én, szombaton zenés estén, missziós áhitatot tartott Győri Péter Benjámin esperes, az Útmutató teljesen odaillő aznapi igéje alapján: „És felindította az ÚR… a népnek a lelkét, úgyhogy eljöttek, és nekifogtak a munkának, Istenüknek, a Seregek Urának házán…” (Hag 1,14) 

A missziós hangvételű, lelkesítő ahitat visszavezetett a kezdetekhez, az 1785-ös esztendőhöz, amikor templomot kezdtek építeni Gyónon. Valójában a templomépítés előtti 50 év összefogása és összetartása eredménye volt az, hogy a korábbi imaháztól nem messze, a gyóni evangélikusok saját templomot kívántak maguknak, és meg is épült a templom a hívek adományaiból.  

Az esperes elgondolkodtató, lelkesítő kérdései az alábbiak voltak: Mi lenne, ha most kezdődne el ilyen 50 év, tele lelkesítő összefogással? Ki mondana igent az Istennel való kapcsolatra, a templomra, a gyülekezethez való kötődésre, a gyülekezet további közös építésére? Utalt arra is, ha Istennel megvan az összhang, akkor Isten el fogja végezni a munkát azokban, akik rábízzák életüket. Isten maga vezeti tovább a – jó hírű – gyóni gyülekezet jelenét és jövőjét. 

Az összhang fogalma annál is inkább fontossá vált ezen az estén, mivel az áhítatot Bach zenéje ölelte körbe. A gyülekezet még márciusban kívánt megemlékezni Johann Sebastian Bach evangélikus zeneszerző születésének 335. és halálának 270. kerek évfordulóiról, csak a vírushelyzet már nem engedte az emlékünnep megtartását. Az ünnepi hétvége azonban most lehetőséget adott rá, így Johann Sebastian Bach zenéjét magas színvonalon az alábbi zeneművészek adták elő ezen az estén: Wenzon Zsuzsanna – marimba, Hutás Erzsébet – hegedű és Járvás Vivien – cselló. Az elhangzott Bach zeneművek lenyűgözték mind a gyóni gyülekezetet, mind azokat, akiket Bach zenéje vonzott be a templomba. A zenei műsor különlegessége volt a marimba hangszer, mely először szólalt meg a gyóni templomban. Invenciók (1, 4, 8) hangoztak el marimbán és csellón, a G-dúr cselló szvit marimbán és csellón volt hallható, majd az A-moll szonáta szóló hegedűn csendült fel. Az este zenei csúcspontja a hegedűn, csellón és marimbán megszólaló „Szonáta hegedűre és csembalóra C-moll” zenemű volt, ahol mindhárom hangszert együtt zengett, tökéletes összhangban, nemcsak zenei, hanem lelki élményt is nyújtva.

Másnap, 2020. október 25-én ünnepi istentisztelettel folytatódott az ünneplés, melynek meghívott vendége dr. Fabiny Tamás püspök volt, aki igehirdetéssel szolgált. A gyülekezet nagy örömmel és figyelemmel fogadta a hirdetett igét, mely az ünnep alapigéje volt: „Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!” (Zsolt 107,1). A püspök igehirdetésében kulcsfogalom volt egyrészt az „örökké”, másfelől a „hála” fogalma:

„Van miért hálát adnunk. Amikor az idő végességében élünk – tanú erre mindannyiunk sűrű naptára –, akkor legalább most, az istentiszteleten adjuk át magunkat annak, aki fölötte áll az időn, és akinek szeretete örökké tart”– kezdte igehirdetését a püspök. 

Majd a harmadik kulcsfogalom, az „ünnep” szó kapcsán Fabiny püspök minden jelenlévő figyelmét a „Mentsük meg a vasárnapot!” gondolathoz vezette, majd a továbbiakban a templomhoz, a gyülekezethez való jelenlegi, gyülekezeti tagokat érintő hűségre, mint olyan értékre utalt, melyre mindenkinek vigyáznia kell. Ezután a kezdetekre utalt vissza püspök úr: a szlovák származású evangélikus, Gyónra telelpített ősök számára nélkülözhetetlen volt az ünnep (a szó eredete: idnep – idvesség/üdvösség napja), vagyis maga a vasárnap. Hiszen összességében a közös hit tartotta egyben azokat, akiket az 1730-as években telepített le a dabasi Halász család Gyónra, és akiket a Zlinszky család segített végül meggyökerezni és itt maradni, úgy, hogy imaházuk, templomuk és később iskolájuk is lett. Így jutottak el oda, hogy 1783-ban volt a templom alapkőletétele, és 1785-ben már épült is a templom.

A prédikáció nem kerülhette meg azt az aktualitást, mely szerint október 25.-e, 25 órából áll 24 helyett – az óra átállítása miatt. „Kaptunk egy órát!” – hangzott örömmel a szószékről. A tér és az idő keresztjére feszített modern embernek így szólt a pásztorló, püspöki hang: 

„…A mai vasárnapunk 25 órából áll. Becsüljük meg ezt a plusz órát! Becsüljük meg a negyedórákat, a perceket is. Töltsük meg azokat tartalommal. Hiszen az idő nemcsak órákból és percekből áll, hanem szeretetből és akaratból. Annak kevés az ideje, akinek a szeretete kevés.”

A kronosz és a kairosz görög szavak jelentése kapcsán végül az adott pillanat jelentőségét emelte ki püspök úr: a mai nap ünnep és a plusz óra ajándékba kapott idő, amely esély és lehetőség az Istenhez térésre: „…Vigyázzunk az időre, töltsük meg az órákat tartalommal, ismerjük fel meglátogatásunk idejét. Ha éppen ma akar telibe találni minket Isten igéje, akkor ne keményítsük meg a szívünket.”

A gyülekezet szívét-lelkét kitéve készült az ünnepi istentiszteletre: a Kisharang bölcsődéjébe járó kisgyermekek az édesanyák, édesapák ölében ülve énekelték az „Olyan örömöt, mint a forrás” ismert éneket, majd a „Szólnak a harangok a toronyban…” kezdetű éneket kis harangocskákkal zenélve énekelték el. Ezt követően az alsósok tolmácsoltak néhány szívhez szóló ünnepi verset, gondolatot. A konfirmandus csoport is bemutatkozott, idén 17 fiatal kezdte meg a konfirmációra való felkészülést. Az alkalmon szép, hálaadó énekkel szolgált a gyülekezet kórusa is. 

Fabiny Tamás jelenléte alkalmat adott arra is, hogy a jubiláló konfirmandusok püspöki áldást kapjanak a kerek évforduló alkalmával, mely az ünnepünket még áldottabbá tette. 

A vírushelyzetre való tekintettel a gyülekezet kivetítette az ünnepi istentiszteletet a templomkertbe, mely első, de hasznosnak tűnő próbálkozás volt. 

A gyóni gyülekezet hálásan köszöni a szolgálatot tevőknek: püspök úrnak és esperes úrnak, valamint a zeneművészeknek a szolgálatokat, igazán tartalmas gondolatokkal és lelki élményekkel teli hétvégét ajándékoztak a gyóniaknak és Dabas városának. 

A szerző a gyülekezet lelkésze.

KÉPGALÉRIA:

VIDEÓ: