A záróáhítatot Göllner Pál, az Evangélikusok Közössége az Evangéliumért (EKE) Alapítvány képviselője tartotta a közösség öröméről. A helyi gyülekezet tagjait és a távolabbról érkezőket is megörvendeztette az Úr ezen az ünnepen, ahol a lelki kenyér továbbadásának új lehetőségeiről hallhattak a Wycliffe Bibliafordítók Egyesülete missziós szervezet önkéntes munkatársaitól: hogyan segítik az anyanyelvi Bibliák használatát és elterjedését a helyi gyülekezetekkel együttműködve.

Györfi Mihály helyi lelkész elmondta, hogy a reformáció félévezredes évfordulója egyben a gyülekezet alakulásának huszonötödik évfordulója is volt. Erről részletes képet kaphatnak az érdeklődők a jubileumi évben megjelent, háromszázhuszonnyolc oldalas könyvből, amely a Negyedszázad – A reformáció fél évezredének utolsó 25 éve a Filadelfia Evangélikus Egyházközségben beszédes címet viseli. A negyedszázad eseményeinek kiemelkedő alkalma volt minden évben az augusztus 20-án megtartott gyülekezeti csendesnap, amely a Körmendi tanyán kezdődött, Nyírszőlősön folytatódott, és a nyírteleki templom építésének kezdetétől itt került megrendezésre. Így az idei meghívón, a gyülekezet honlapján is olvasható főcím: „…megörvendeztette őket az Úr…”  (Ezsd 6,22b) valóban sokszínű örvendezésről ad hírt.

Greizer Miklós nyitó igehirdetésében Ezsdrás könyvéből vett több igeszakasz alapján, a jeruzsálemi templom újraépítésének körülményeiről szólva elmondta, hogy a templom építése Isten csodája. Azok örvendeztek, akik elkülönültek az ország pogány népének tisztátalanságától, és az Úrhoz folyamodtak. S megkérdezte a gyülekezetet: Meghalljuk-e Isten bátorítását a szolgálatra, melyet szolgáin keresztül üzen nekünk? Bátorításul felolvasta a 100. zsoltárt, amely a szolgálók öröméről szól: „Szolgáljatok az Úrnak örömmel!”

Az igét mi az anyanyelvünkön hallhatjuk, olvashatjuk, ez számunkra természetes lehetőség, ám a világon jelenleg ismert hétezer-kilencvenkilenc nyelv közül ezerhatszázharminchat nyelvre még nem fordították le a Szentírást! A Greizer házaspár, a Wycliffe magyarországi munkatársai beszámolójukban néhány tényt ismertettek szolgálati helyükről: A Vanuatui Köztársaság a csendes-óceáni szigetvilágban található, és nyolcvanhárom szigetből áll. Kétszáznyolcvanezer lakosa van, és száznyolcféle nyelvet beszélnek, ebből harminc nyelvre már lefordítottál legalább az Újszövetséget. Az ország hivatalos nyelve a biszlama. Ők Tanna szigetén éltek, ahol a netvar nyelvet beszélik, és abban segítettek, hogy helyi lakosok közreműködésével az Újszövetség teljes szövegét ezen a nyelven rögzítsék, melyet aztán egy mobiltelefonhoz hasonló, kis, napelemes készülékbe telepítettek, így ott is hallgathatják, ahol nincs áram. Könyvre és fejezetre lehet keresni az egyszerűen kezelhető készülékben, s a jelenlévők is meghallhatták, milyen erős és tiszta hangon szólal meg Isten igéje a saját anyanyelvükön. Ez a misszió alapja, hiszen a hit hallásból van…

A templom alagsorában lévő hűvös gyülekezeti teremben a jelenlévők jó étvággyal fogyasztották el a „szokásos” egytálételt, a helyben főzött gulyáslevest, és finom házi sütemények és gyümölcsök is kerültek az asztalokra. A délutáni együttlét személyes bizonyságtételekkel folytatódott, huszonöt éve ez is elmaradhatatlan a csendesnap programjában, így egymás hite által is épülhettek a gyülekezet tagjai.

A záróáhítatban Göllner Pál az Útmutató újszövetségi igéje kapcsán az örvendező közösség jellemzőiről szólt. Az első gyülekezet példáján láthatjuk, hogy ők bűnvalló, imádkozó közösséggé lettek, miután Péter felhívására megtértek, és részesültek a Szentlélek ajándékában. S Luthert idézte, aki szerint a dogmatika tudománya egy mondatban megfogalmazható: Bűnös vagyok, de van szabadulás Krisztusban! Ezért mi is örvendezve dicsőíthetjük, magasztalhatjuk Urunkat, aki a testté lett Ige. S lélekben és igazságban imádhatjuk Istenünket, mert a keresztyének legfőbb rendeltetése, hogy Isten dicsőségének magasztalására legyenek (lásd Ef 1,12).

Az úrvacsorai liturgiában Malik Péter Károly helyi lelkész szolgált. Urunk önmagával is megörvendeztette a csendesnap résztvevőit, hogy az ünnep múltán is örömmel kövessék és szolgálják őt tanítványként az örömhír továbbadásában!

Az elhangzott igehirdetések és az előadás hanganyaga a szolgálók előzetes engedélye alapján elérhető a tudósító honlapján.