Gregersen-Labossa György, a diakóniai bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Decmann Tibor áhítata után a diakóniai osztál vezetője, Buda Annamária ismertette az evangélikus diakónia történetét. Megtudtuk, hogy 1948-ban ugyan az egyház is kénytelen volt aláírni az államosítás ügyében az akkori államhatalommal kötött megállapodást, így az evangélikus oktatási intézmények állami fennhatóság alá kerültek, a vezetőségnek mégis sikerült a többségében a Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület (Nőegylet) által birtokolt és működtetett diakóniai intézményeket az egyház szárnyai alá menekítenie.

1953. április 1-jén a 8. törvénycikk (pontosan az, mint a 2005. évi 8. törvény) alapján megszűnt a szeretetintézmények gondnoksága, és ezzel egy időben megalakult a Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Osztálya. Ügyvivőnek az elnökség Sztehlo Gábort bízta meg. A diakóniai osztály akkor tizennyolc otthonban háromszáznyolcvanhárom ápolttal és hetvenkét gondozóval kezdte meg munkáját. A Magyarországi Evangélikus Egyház diakóniai intézményeinek napjainkban nyolcezer ápoltja van.

Az előadás után Hivatásuk ma címmel lelkészekkel, diakóniai munkatársakkal beszélgetett Hajdú Tibor.

Ebéd után a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítás Nyelvű Általános Iskola diákjai nagy sikerrel adták elő az A feltámadás című darabot.

A diakóniai lelkészi munkaközösség tagjainak Tóth János református vezető-lelkész  Élettörténetek az élet végén, a biográfiai munka szerepe az idősek lelkigondozásában címmel tartott előadást.

A jogszabályváltozásokról dr. Szilvásiné Peregi Eszter szólt. Gregersen-Labossa György az Evangélikus Hittudományi Egyetemen induló szociális területet érintő képzésekről és a felnőttképzési lehetőségekről számolt be. 

Nemzetközi jó gyakorlatok a szociális szolgáltatásokat el nem érőkről a Lutheránus Világszövetség „Learning through Exchange of Leaders” programja (Nigéria) és a „Social Activities in Rural Areas for Hidden People” nemzetközi projekt alapján címmel külföldi egyházi meghívottak így Nuwayina Sekenwa Briska (Nigéria), Irene Nummela (Finnország), Avo Üprus (Észtország) és Fritz Blanz (Németország) beszélgettek.

A program kávézással, teázással zárult.