A koblenzi közigazgatási felsőbíróság állásfoglalása szerint a Rajna-vidék-Pfalz tartományban fekvő falu önkormányzatának döntése a harang helyén hagyásáról „nem jelenti a zsidók nácizmus alatti sorsának jóváhagyását vagy elbagatellizálását, amit az is aláhúz, hogy a község emléktábla kihelyezését határozta el”.

A hírhedt harang eltávolítását egy meg nem nevezett férfi, holokauszttúlélők rokona indítványozta, akinek a keresetét korábban első fokon is elutasították. A panaszos szerint a harang használata „gúnyt űz a hitleri terror áldozataiból”.

A koblenzi fellebbviteli bíróság elutasította a keresetnek azt a részét is, hogy tiltsák meg a polgármesternek, hogy azt mondja, „a harang a náci korszak áldozataival való megbékélést szolgálja”.

A Herxheim am Berg-i önkormányzat tavaly februári határozata szerint a harangnak a helyén kell maradnia, hogy „ösztönzést adjon a megbékélésnek és figyelmeztessen az erőszakra és igazságtalanságra”.

A vitatott harang 1934 óta lóg a Jakobskirche tornyában, de a rajta látható horogkereszt és az „Alles für's Vaterland – Adolf Hitler” („Mindent a hazáért – Adolf Hitler”) náci felirat miatt két éve az országos figyelem középpontjába került, és a helyi gyülekezet 2017 szeptemberében úgy döntött: elnémítja a harangot, nehogy a templom és a falu szélsőjobboldali zarándokhellyé váljon.

Az evangélikus egyház felajánlotta, hogy állja a harang leszerelésének és egy új harang beszerzésének a költségeit, de az önkormányzat végül egy általa végeztetett szakvéleményre hivatkozva a harang megtartása és újbóli üzembe helyezése mellett döntött azzal, hogy a templom falán a harang múltjára utaló emléktáblát helyeznek el.

A szakértői vélemény szerint a harang műemléknek tekintendő, és vagy múzeumban kell elhelyezni, vagy a templomtoronyban kell hagyni, az „eltávolítása menekülés lenne a higgadt és elfogulatlan emlékezéskultúra elől”.

A Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZdJ) elnöke, Josef Schuster szerint a harangnak múzeumban lenne a helye.