A migráció egyházi és biztonságpolitikai szempontból címmel tartott előadásában az iszlám és a kereszténység párbeszéd-lehetőségeiről, szakterületéről beszélt Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, aki Líbiában töltött gyermekkorától kezdve állandó kapcsolatban volt az arab világgal, később egy kuvaiti egyetemen arab nyelvet és iszlám történelmet, majd Tuniszban még két ízben nyelvet tanult. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem elvégzése után a Corvinus Egyetemen diplomatavizsgát tett arab világ szakterületen. A hadtudományok doktora címet is szerzett biztonságpolitikai szakterületen.

„Van lehetőség a párbeszédre, de nem egyszerű, mert mindkettő univerzalizmusra törekvő, egyetemes, misszió jellegű vallás. Az iszlám vallásban teljesen összefonódik a szakrális és a szekuláris jelleg, tehát a mai Európában megszokottól eltérően az egyház és az állam egységet képez. Ezáltal az iszlám életforma, a teljes embert igényli, átfogja az egyén gondolkodását, meggyőződését, hitét, kultúráját. Egyébként a kereszténység is ilyen volt a középkorban. Mára azonban megváltozott. Egy muszlim naponta ötször imádkozik, egy keresztény jó, ha egyszer” – mutatott rá a szakértő.

„2001. szeptember 11-ig Európa nyitott, toleráns, elfogadó módon viszonyult az iszlámhoz, de az Egyesült Államok elleni merényletsorozat óta elindult fejlemények okán máshogy kezeljük. Az iszlám és a nyugati világ közötti konfliktus elkerülhetetlen. A Nyugat iszlámellenessége vagy e vallással szemben mutatott érdektelensége, illetve félreértelmezése nem új keletű probléma kontinensünkön. Ám napjainkban jelentős mértékben felerősödött ez a tendencia” – hangzott el az előadásban.

Talán nem is gondolnánk, de Magyarországon 25 ezer muszlim él, legálisan, két nagyobb közösségben, javarészt magyar feleségek, üzletemberek. Fischl Vilmos mind a Magyarországi Muszlimok Egyházával, mind a Magyar Iszlám Közösséggel tartja a kapcsolatot.

„Ők, ha nem is ünneplik, de ismerik a keresztény szokásokat. Ha sok muszlim koncentrálódik egy helyre, akkor természetszerűen kialakulhat a vallási, közösségi törvényeik megélése iránti igény. Ezért arra kell figyelnünk, hogy jó, szabályosan elhívott, képzett vezetőik, imámjaik legyenek, így nem lesz probléma. A gond az illegális bevándorlókkal, valamint a radikális iszlámmal, azaz a fundamentalistákkal van. Azonban a szélsőséges irányzatok akár az iszlámon, akár a kereszténységen belül problémát jelenthetnek” – húzta alá.

Úgy véli, saját életünkben kell elkezdenünk a változást. Nem szégyellni, hanem felvállalni kell a keresztény értékrendet, így kialakítva egy kellően erős, ellenálló keresztény öntudatot. Az iszlámmal létezhetnek kompromisszumok etikai, szociális kérdésekben, meg kell találni a békés együttélés helyes útjait, a közös hangot. A kormány erőteljes politikájának, határaink szigorú őrzésének köszönhetően létszámuk nem növekszik számottevően.

Az előadásból kiderült továbbá, hogy míg Kelet-Közép-Európában 126 ezer, addig Nyugat-Európában 43 millió muszlim él. Fischl Vilmos szerint a történelmi gyarmatosítások miatt a két régió mindig is másként fog gondolkozni a migrációról.