A szív vége – Cigány újmesék

A szív vége – Cigány újmesék

Share this content.

Forrás: meersz.hu
Nyíregyháza – Ami első pillantásra nyilvánvaló, könyvművészeti remekmű Kele Fodor Ákos A szív vége – Cigány Újmesék című könyve. Olyan kötete a Tea Kiadónak, amely egységes művészi alkotás, amelynek éppúgy alkotóeleme a betű, a szedés, a papír, mint a lapokat összefűző fonal, a könyvdísz vagy az illusztráció. Nagyon fekete. Még a lapok éle is; az illusztrációk is – kivétel nélkül gondosan válogatott, fotoshopolt XIX-XX. századi archív fotók – sötét tónusúak, a mord tájból csak egy-egy kulcsfigura világlik ki. Valakit taszíthat ez a sötét szépség, más elegánsnak, rendkívülinek, különlegesnek találhatja a minden elemében megkomponált iparművészeti alkotást. (Bán Sarolta volt az alkotótársa ebben a szerzőnek).

A sötét külső a tartalommal is tökéletes összhangban van, de ez nyilván azután derül ki, ha már beleolvastunk. Kele Fodor Ákos felnőtt meséket tár elénk, nagyon sajátos alkotói módszerrel. Az egyébként költőként, színdarabíróként jegyzett, filozófiát tanult szerzőnél, a Tea Kiadó főszerkesztőjénél korábbi munkái során valamikor, valahogyan „becsípődött” a cigány folklór. Módszeres kutatásba kezdett a kárpát-medencei régi cigány kulturális javak megismerése érdekében, segítségül véve a régi jó cédulázós módszert. Mire kétszáz cédulája lett mintegy 1000 adattal, kész volt a kincsesbánya: minden karakter, motívum a cigány mese- és mondavilágból érkezik, a történeteket azonban Kele Fodor Ákos konstruálta, szövegezte. Innen jön az alcím: újmesék.

Mindez azon a könyvbemutatón derült ki, melyre nem csak a szakkollégisták voltak hivatalosak, hanem a Nyíregyházi Egyetem tanító-, illetve kisgyermeknevelő-szakoshallgatói is szép számmal. Ebben az összekötő kapocs dr. Jenei Teréz főiskolai tanár volt, aki a K14-ben megtartott rendezvényen a beszélgetést is vezette, maga is a cigány mesék kutatója. Nem véletlen tehát, hogy a műfaji tisztázással kezdődött a disputa, felemlegetve a Grimm-testvérek közbenjárását, ahogy a nekrofil Hófehérke-sztorit, vagy a horrorisztikus Piroska és a farkas esetét a gyerekfülekre igazították. Párhuzamba állíthatjuk ezt azzal, hogy a manapság oly divatos Trónok harcában épp csak annyi vér folyik, mint az archaikus népmesékben Grimmék munkálkodása előtt… De ha már Trónok harca, előhozakodhatunk a Gyűrűk urával is, a lényeg az a megkonstruált fantázia-világ, amely a meseszerű elemeket leszámítva pont olyan, mint a miénk: a  és a rossz örök harca. Részletgazdag és komplex univerzumot teremtett Kele Fodor Ákos is az általa elmesélt tizenhat történettel, amely abban cigány igazán, ahogyan magyarázatot keres, válaszokat a legfontosabbra: miért? Ha ezeknek a „felnőtt meséknek”, azaz fantasy-knak a divatját vesszük, akár hálásak is lehetünk a szerzőnek: a cigány foklór irodalmi átirata új fénytörésbe helyezheti azt a kultúrát, amiből a hazai közízlés leginkább csak a zenéről óhajt tudomást venni, de csak ha épp mulatós kedve van…

A cikk a továbbiakban itt folytatódik. Az oldalon képgaléria is található.

 

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!