Meglepődve tapasztaltam, hogy az 1848–49-es eseményekről egész estés, értékelhető film az utóbbi harmincöt évben nem készült. Utolsó ilyen alkotásként a kevésbé ismert, Szirmok, virágok, koszorúk című Lugossy László-filmet említhetném 1984-ből, aztán ott van Sára Sándor 80 huszárja 1978-ból, és ahogy további alkotásokat kerestem, időben bizony csak visszafele tudtam haladni.
Ezt az űrt pótolja Kárpáti György Mór Guerilla című, lassan hömpölygő, ám feszültséggel teli filmje, amely a világosi fegyverletétel után játszódik, bemutatva a szabadságharc leverését egy olyan főszereplő – Barnabás – szemszögéből, aki megszökött a sorozás elől, és ezért az öccse, Antal vonult be helyette.
Barnabás bűntudatot érez, ezért felkeresi testvérét, aki valahol Kelet-Magyarországon bujkál századával egy erdő mélyén. Útközben a szabadságharc különböző szereplőivel találkozik: császári katonákkal és magyar hadifoglyaikkal, szekéren zötykölődő veterán honvéddal, felkötött holttest mellett szalonnázó kozákokkal. A honvédtól tudja meg, hogy Görgey Világosnál letette a fegyvert, nincs többé szabadságharc, csak a gyászoló csend.