Aggódó protestánsok

Bár a választásokon való magas részvételi arány örvendetes, de az Észak-Németországi Protestáns Egyház tartományi püspöke, Gerhard Ulrich szerint mégis gondterhes és elgondolkodtató az a tény, hogy egy populista és idegengyűlölő párt ekkora támogatottságot kap. „A plakátkampányt elnézve, sokszor az volt az érzésem, hogy országunkban szükségállapot uralkodik. Pedig a mi társadalmunk erős és képes arra, hogy a kihívásokat leküzdje” – mondta a püspök.

A greifswaldi püspök, Hans-Jürgen Abromeit elmondta, hogy az Északi Egyház (Nordkirche) a jövőben is ahhoz a keresztény emberképhez fog igazodni, amely szerint senkit sem szabad kirekeszteni a származása miatt: „Egyházunk minden erejével továbbra is arra törekszik, hogy a szükséget szenvedő embereken segítsen, tekintet nélkül arra, hogy a szükséget szenvedő hazai szegény vagy külföldi menekült.”

A schwerini püspök, Andreas von Maltzahn így nyilatkozott: „Akit demokratikus úton választanak meg, abból nem lesz automatikusan demokrata. A megválasztottak akkor bizonyítják be magukról, hogy igazi demokraták, ha tartják magukat az alaptörvényhez és a tartományi alkotmányhoz, méghozzá annak minden egyes szakaszához.”

Katolikus érsekek, így a hamburgi Stefan Heße és a berlini Heiner Koch szerint a választási eredmények azt mutatják, hogy a demokrácia jól működik Németországban. „Az eredményeket el kell fogadni, hiszen ezek minden esetben a társadalom hangulatának leképezései. Ugyanakkor a politika számára az eredmény vészjelzés is: megoldást kell találjni az emberi félelmekre és gondokra a parlamenti mindennapokban. A társadalomnak ebben a helyzetben nincsen szüksége polarizálódásra, sokkal inkább összetartásra” – nyilatkozták az érsekek.

A zsidó vezetők sem örültek az eredménynek

Annak ellenére, hogy a német sajtó, sőt, saját pártjának értékelése szerint is Angela Merkel hibás politikája felelős a kudarcért, maga a kancellárasszony úgy nyilatkozott: bár a törvényhozási választás eredménye csalódást keltő, de azt üzeni, hogy a Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) vissza kell szereznie a választók bizalmát. A pártelnök-kancellár hangsúlyozta, hogy nagyon elégedetlen a CDU eredményével, amelyben „természetesen van szerepe a menekültpolitikának” és hozzátette: a választók bizalmának visszaszerzéséről kell gondolkodnia „mindenkinek”. De Merkel jelezte azt is, hogy továbbra is helyesnek tartja az „illegális migráció és a Németországba érkező menedékkérők számának csökkentésére irányuló politikát”.

A németországi zsidóság képviselői csalódottan nyilatkoztak az eredmények közzététele után. Josef Schuster, a Zsidó Központi Tanács elnöke szerint az AfD nem alternatíva Németország számára, hanem sokkal inkább az országról kiállított szegénységi bizonyítván. „Sajnos sikert értek el taktikájukkal, a kisebbségek elleni folyamatos propagandájukkal és megoldások megfogalmazása helyett folytatott szócséplésükkel. Sajnos a választók számára valószínűleg nem világos az, hogy az AfD eddig nem zárkózott el a nyíltan szélsőséges nézetektől” – mondta Schuster. 

Charlotte Knobloch, a müncheni és felső-bajorországi Izraelita Kultuszgyülekezet elnökasszonya úgy fogalmazott, hogy szerinte az AfD nyíltan szélsőséges jobboldali párt. „Az AfD egy destruktív, antidemokratikus, antimodern és antiliberális résztvevője a politikai folyamatoknak. Ha tudatosan összefognak más szélsőséges pártokkal és neonáci csoportokkal, akkor destabilizálhatják a szabad, demokratikus szövetségi köztársaságot” – mondta Knobloch.

Választási eredmények

A választási bizottság adatai alapján az újonc AfD-n kívül a tartományi gyűlés valamennyi pártjának támogatottsága csökkent a legutóbbi, 2011-ben tartott választáshoz képest. Az SPD a szavazatok 30,6 százalékát szerezte meg, ami 5 százalékos visszaesés az öt évvel ezelőtti 35,6 százalékhoz viszonyítva.

A Mecklenburg-Elő-Pomerániában első alkalommal induló – 2013-ban alapított – AfD 20,8 százalékos eredménnyel jutott be a schwerini Landtagba. A párt így már a 16-ból 9 tartományban rendelkezik helyi törvényhozási képviselettel. Az AfD 18 képviselőt küldhet a tartományi gyűlésbe. Sikerének értékét növeli, hogy 3 mandátumot egyéni választókerületben szerzett.

A CDU a szavaztok 19 százalékával a harmadik helyen végzett, 4 százalékponttal elmaradva eddigi legrosszabb mecklenburg-elő-pomerániai eredményétől, a 2011-es 23 százaléktól. Angela Merkel pártja eddig soha nem végzett még az AfD mögött tartományi választáson.

Az 1,6 millió lakosú, 23 ezer négyzetkilométer területű, ritkán lakott – négyzetkilométerenként 70 fős népsűrűségű – Mecklenburg-Elő-Pomeránia a legkevésbé fejlett tartományok közé tartozik. Az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) tavaly 24 932,2 euró volt, amivel az utolsó helyre került a 16 német tartomány rangsorában. A munkanélküliség ugyan jelentősen csökkent a most véget érő választási ciklusban, de még mindig 9 százalékos, ami a 6,1 százalékos országos munkanélküliségi ráta másfélszerese. Főleg a viszonylag kevés munkalehetőségnek tulajdonítható, hogy a tartomány lakossága 300 ezer fővel csökkent az ország újraegyesítése óta.