Simon Kornél: Az, hogy evangélikus lettem, egyértelműen Dorka miatt van, de a kereszténység, a hit foglalkoztatott már sokkal korábban is. Én egy szocialista iparváros, Kazincbarcika gyermeke vagyok, ahol a dialektikus materializmus virágzott, és nem volt divat keresztelőt tartani. Nem vagyok benne biztos, hogy egyáltalán volt-e templom a városban. Nekem névadó ünnepségem volt annak idején, ahol nagyon szépen énekeltek az úttörők, erre emlékszem. De mindvégig éreztem, hogy ez nem jól van így, hogy ez nem csak ennyi. Hogy miért gondoltam így, azt nem tudnám megmondani. Mindenesetre meg szerettem volna keresztelkedni, ez nagyon régóta foglalkoztatott. Az nem volt világos előttem, hogy milyen hitre, vagy hogy az ilyesmit hogy lehetne elkezdeni. Aztán megismerkedtem Dorkával, elmentünk néhány istentiszteletre, és nagyon tetszett nekem az evangélikus liturgia. Korábban jártam néhány katolikus misén és református istentiszteleten is, amikor még próbáltam feltérképezni, hova lenne érdemes csatlakozni. Az evangélikus gyülekezetben nyitottabb szellemiséget tapasztaltam, ami nagyon tetszett, és tetszettek a prédikációk is. Nem tűnt úgy, hogy nagyon dogmatikus lenne, inkább szabadságot éreztem. Azt, hogy itt lehet lélegezni.

A témáról bővebben olvashatnak az Evangélikus Élet 2016. május 29-én megjelenő számában.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.