Prőhle Gergely köszöntő szavai után, Fabiny Tamás elnök-püspök mondta el igei gondolatait. A püspök Jer 29,7 verse alapján („Fáradozzatok annak a városnak a békességén, ahova […] vittelek benneteket, és imádkozzatok érte az Úrhoz, mert annak békességétől függ a ti békességetek is!”) az adott történelmi helyzetben meghatározott egyházi feladatra hívta fel a figyelmet, melynek célja a megmaradás és a szolgálat hiteles végzése, valamint az egész város és ország jólétén való fáradozása. Három, a mostani aláírás lehetséges helyszíneihez köthető történelmi példával utalt arra, miként vett részt a múltban evangélikus egyház a közjó szolgálatát illetően. Az 1838-as nagy pesti árvíz idején, a kissé magasabban fekvő Deák téri templom kapuját megnyitották a bajba jutottak előtt. A Karmelita kolostor szomszédságában 19. század második felében evangélikus templom állt, ennek területére azonban az akkori Honvédelmi Minisztérium tartott igényt. A budavári gyülekezet elfogadta ezt a helyzetet, ekkor építették minisztériumi támogatással a Bécsi kapu téri templomot. Végül az Üllői út 24. alatti épület adhat otthont az aláírásnak: az 1956-os forradalom idején az itt lakó teológus hallgatók azonosultak az ország népének szabadságtörekvésével, amire a rádió vagy a klinikák közelsége is lehetőséget adott.

„Az egyház jóléte hozzájárulhat a nagyobb közösség, az ország jólétéhez. Ebben a kormányzati és az egyházi tényezők egymásra vannak utalva, kölcsönös teherhordozásban vannak.” – hangsúlyozta a püspök Gal 6,2-re is utalva. Véleménye szerint, ez a megállapodás állam és egyház között a kölcsönös bizalom jegyében született, hiszen kölcsönösen fel akarjuk vállalni egymás ügyeit.

„Az egyház átvállal közfeladatot (oktatás, szociális szféra, kultúra), az állam pedig ezt lehetővé teszi. Szemmagasságban vannak, nem patrónus – kliens módon, de nem is egyházi felsőbbrendűségi tudattal, hübrisszel. – magyarázta. – A lelkiek is hozzájárulnak a város, az ország javához.”

Felhívta a figyelmet az idei böjti időszak különleges jelentőségére. Ezekben az időkben különösen figyelünk arra, akit a Szentírás „Fájdalmak férfiának, betegség ismerőjének” (Ézs 53,3) nevez. Jézus kereszthalálára való emlékezésre készülődve sújt bennünket a koronavírus-járvány, amely fegyelmezettségre int mindannyiunkat. A templomainkat be kellett zárni és most az „okos istentisztelet” segítségével élünk gyülekezeteinkben imádsággal, egymásra gondolással, segítséget ajánlva egyebek mellett az egészségügyben, rendvédelmi területen dolgozók családjai körében. Köszönettel vesszük az egyházak részéről a helyzethez rugalmasan alkalmazkodó támogatásokat: egyre több vallási tartalom van a közmédiában, odafigyelnek diakóniai és oktatói intézményeinkre, megbecsülik az egyházi munkatársak, köztük a lelkészek fáradozásait. „Még életbe sem lépett a szerződés, de máris annak jegyében cselekedtünk” – zárta hozzászólását a püspök.

Prőhle Gergely országos felügyelő szerint, a szerződés írásakor olyan dokumentum létrehozására törekedtek, amely az evangélikus intézményhálózaton keresztül közérdekeket szolgál, az evangélikus hitéleti és általános társadalmi hatása pedig egyaránt pozitív. A felügyelő hangsúlyozta, hogy az evangélikusok mindig tevékeny részesei voltak a magyarországi közéletnek, az evangélikus oktatás és kultúra elengedhetetlen része a hazai szellemtörténetnek, a legkisebb településektől egészen az országos szintig. 

„Szinte a legfontosabb a szerződés kapcsán az, hogy mi magunk elgondolkodtunk egyházunk fejlesztési igényein, meghatároztuk azokat a területeket, ahol állami segítséget kérünk, ahol együtt tudunk működni a Magyar Kormánnyal és jó lelkiismerettel olyan kezdeményezéseket tudunk letenni az asztalra, amelyeket aztán meg is tudunk valósítani” – mondta.

A szerződés tartalmát felvázolva kifejtette, hogy az abban foglaltaknak megfelelően az egyház az adóforintok döntő hányadát az össztársadalmi érdekeket is szolgáló tevékenységre fordítja. Továbbá ismertette, hogy a szerződés részletesen kitér a közoktatási feladatokra, óvodai beruházásokra, elismerve az evangélikus pedagógia évszázados elkötelezettségét a korszerű módszerek iránt, ugyanakkor lehetővé válik az Evangélikus Hittudományi Egyetem tevékenységének bővítése is. A dokumentum kitér az evangélikus szeretetszolgálati munka kiterjesztésére, a diakónus utánpótlás képzésére is. Különösen fontos fejlemény az, hogy a megállapodás megnyugtatóan rendezi a kiscsoportos hittanoktatás finanszírozását. A kistelepüléseken szolgáló lelkészek és az ottani gyülekezetek fontos szerepet töltenek be a települések életében és lakosságmegtartó erejének növelésében, ezért szükséges az ilyen helyen lévő közösségi terek fejlesztése. A lelkészek munkájának megbecsülése, életkörülményeinek javítása a parókiafelújítások által szintén hozzájárul ahhoz, hogy egy-egy település életében az evangélikus közösség láthatóan részt vegyen. Az országos felügyelő név szerint köszönetet mondott a szerződésben közreműködőknek, mind a kormányzat, mind az országos iroda munkatársainak, valamint kifejezte örömét és háláját, hogy egyházunk testületei mindvégig egyértelműen támogatták a szerződést előkészítő munkát, a dokumentum elfogadását.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy nem azért kell most a húsz évvel ezelőtt kötött szerződést megújítani, mert a régi nem volt megfelelő, hanem azért, mert a körülmények változtak és a jelenlegi helyzethez kellett igazítani a szerződés tartalmát.

„Korábban már szerződésújításokra került sor a katolikus, illetve a református egyházakkal, de mivel más az egyházszerkezet a különböző felekezeteknél, ezért kell az illető egyházakhoz igazítani ezeket a dokumentumokat. – tette hozzá. – A Szentszékkel kötött nemzetközi szerződés az alap, mint nemzetközi jogi dokumentum. Ez adja a különböző történelmi egyházak szerződéseinek egységes ívét, így ezek a dokumentumok összhangban vannak, erősítik egymást.”

„Az állam és az egyház teljes elválasztása nem jelenti az egyház és a társadalom elválasztását, hiszen egyszerre vagyunk tagjai az egyházunknak és polgárai a hazának. Ezért fontos megjegyezni, hogy ezek a szerződések nem a szeparációt, hanem az együttműködést segítik elő.” – magyarázta, majd ezután az intézményrendszer hálózattal kapcsolatban elmondta, hogy „mivel azok közfeladatot vállalnak át az államtól, ezért az államnak támogatni kell ezek működését, jogi és anyagi védelmét, ezzel biztosítva a vallásszabadságot is”. Végül köszönetet mondott az evangélikus egyháznak az emberek lelki, spirituális megerősítésében végzett munkájáért és a közfeladatok átvállalásáért.

Az alkalom a szerződés aláírásával zárult.

KÉPGALÉRIA: