ÁLDÁST VÁRÓ

ÁLDÁST VÁRÓ

Share this content.

Szöveg: Lovas Zsuzsanna Lux
Nemrégiben jelent meg Lovas Zsuzsanna Lux evangélikus hitoktató …és a kovácsoltvas kerítés című verseskötete. Írásait az Evangélikus.hu többször közreadta már. A könyv újdonsága a saját készítésű árnygrafika és a sok haiku. Az általa írt ember-mesék nem nélkülözik a hívő ember látásmódját, helyet adva a másként gondolkodóknak is. A könyv, valamint az illusztrációk (képként és poszterként) megvásárolhatók az Evangélikus Könyvesboltban (Üllői út) és a Huszár Gál Könyvkereskedésben (Deák tér) is. Most az Áldást váró verset adjuk ebből közre.

Szavam a szélben szüntelen,
mint szürke veréb a jéghideg
hóesésben – megfagy, didereg.
Hangom, most nem vigasztaló.

Süketek lettek az emberek,
s én szeretném, de hogy tegyem?
Nem tudom még a jó utat,
hogy hallgattassam meg hangodat...

Talán ez csupán az én hibám,
hisz kételkedő minden vitám,
De tanításodra szüntelen,
Jó Uram! Szomjazom.
Szenvedek.

Mit hoz a jövő, ha üres a szó,
ha a lelkemben nincs vigasztaló
apró csengettyűk dallama,
hogy elhagyjon mindent mi elporlaszt.

Elfáradtaknak, adj hitet!
A némáknak szája nyíljon meg!
A szó legyen vidám, vigasztaló!
Áldd meg az Új Évet – Mindenható!

Az én Uram, az Úr megtanított engem mint tanítványát beszélni, hogy tudjam szólni igéjét az elfáradtaknak." (Ézs 50,4a)

 

Címkék: Lovas Zsuzsanna Lux - vers -

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!