A Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány rendezésében megtartott háromnapos tanácskozás előadásai az áldozat és a rítus témájában hangzottak el. Európai rítus- és áldozatszemléletünk nem előzmények nélküli, ennek kialakulása a zsidóság rítusgyakorlatára vezethető vissza. Számos szimbolikus cselekedet mögött a kereszténység előtti hellén-római világ áldozatikultusz-felfogását is felfedezhetjük. A keresztény egyházban Jézus Krisztus egyetlen keresztáldozata és annak továbbélése a legfontosabb rítus, a misében naponta bemutatott eucharisztikus áldozat alapvetően határozza meg, mit is gondolunk a rítusról és a kultikus áldozatról. A konferencia a fenti témákat a – jövő év szeptemberére elhalasztott – budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés jegyében is vizsgálta.

A tanácskozáson harminckét szakember három szekcióban tartotta meg előadását: 1. Bibliai áldozatok és rítusok a közel-keleti vallási szokások fényében; 2. Jézus halálának értelmezése az újszövetségi iratokban, 3. Jézus utolsó vacsorája az újszövetségi és ókeresztény iratokban.

A tanácskozáson adták át Benyik Györgynek a Bibliaértelmezés – korok, módszerek, kontextusok – Írások Benyik György tiszteletére 68. születésnapja alkalmából című háromkötetes tanulmánygyűjteményt. A konferencia előadói ezzel köszönték meg a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia ötletgazdájának és szervezőjének három évtizedes áldozatos munkáját.

A konferencia második napjának estéjén szentmisét mutattak be, melyet a tanácskozáson többször részt vett, már elhunyt tudósokért – Joachim Gnilkáért, Farkasfalvy Dénesért, Ulrich Luzért, Petr Pokornyért és Cserháti Sándorért – ajánlottak fel.

Idén a Gnilka-díjat Cserháti Sándor evangélikus lelkész, biblikus professzor posztumusz kapta. A laudációt Bácskai Károly olvasta fel. Cserháti Sándor 1930-ban született Mohácson. Az evangélikus teológiát Sopronban és Budapesten végezte. 1973-ban doktorált, értekezésének címe Krisztusban szeretett világ a Kolosséi-levél alapján volt. Több gyülekezetben is szolgált lelkészként, a Szegeden eltöltött tizenöt év különösen meghatározó volt az életében. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen lelkészek nemzedékeit tanította az újszövetségi tanszék professzoraként. „Cserháti Sándor életében és munkásságában nagyon fontos volt a magyar nyelvű bibliafordítás ügye. Nem túlzás azt mondani, hogy olthatatlan tűzként égett benne a jól érthető és pontos bibliafordítás iránti igény. Ennek a fontosságát lelkipásztorként és újszövetséges tudósként is belátta.” Cserháti Sándor 2019. december 10-én hunyt el.

A Gnilka-díjat Cserháti Sándor gyermekeinek – Cserháti Mártának és ifj. Cserháti Sándornak – Martos Levente Balázs, a Központi Papnevelő Intézet rektora, a Pápai Biblikus Bizottság tagja adta át. Mint elmondta, ezen a díjon Joachim Gnilka arcmása látható. A német professzor nemzetközi hírű biblikus tudós volt, aki sokat tett a felekezetközi tudományos kutatás előmozdításáért. Joachim Gnilka baráti kapcsolatot ápolt a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencián részt vevő szakemberekkel. Cserháti Sándor Gnilkához hasonlóan istenszerető és Isten szavára figyelő tudós volt. A díj kristályból van, ami a tisztaságot juttathatja eszünkbe. Cserháti Sándor egész munkássága Jézus Krisztus életet adó, kristálytiszta szavaira irányítja a figyelmünket.

A díjat megköszönve ifj. Cserháti Sándor – aki maga is biblikus teológiával foglalkozik – azt hangsúlyozta, tudhat bár a fiatalabb nemzedék többet, mint az idősebb, az elődök önfeláldozó munkája nélkül azonban ez a tudás nem jöhetett volna létre.

A díjat a szegedi dómban adták át a szentmise után rendezett koncert keretében. A hangversenyen a Szegedi Ökumenikus Kórus énekelt Baloghné Kovács Magda és Nagy-Szabó Kornélia vezényletével, valamint a Szegedi Szimfonikus Zenekar játszott Gyüdi Sándor karigazgató vezetésével.