– 2007-ben végzett a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. Milyen képzésben vett részt?

– Hittanár-nevelőtanár–lelkipásztori munkatárs szakpárra vettek fel, majd ezeken túl ugyanitt teológusdiplomát is szereztem.

– Milyen területen dolgozott ezután?

– Tanulmányaim befejeztével egy tanév erejéig plébániai hitoktatást végeztem Budafokon, és ezzel párhuzamosan egy könyvesházban kezdtem el dolgozni. Régi oktatóim jelezték, hogy a Sapientia főiskolán lenne állás számomra. Ugyan könyvtárosi végzettségem nem volt, de kollégáim bevezettek ebbe a világba: segítségükkel megszereztem a sokrétű könyvtári munkához szükséges kompetenciákat. Nagyon megszerettem a könyvtárosszakmát, rájöttem, hogy mindig is ezt akartam: azok között a könyvek és folyóiratok között lenni, amik érdekelnek, ezeket mások számára is elérhetővé tenni, szolgáltatni és kollégáimmal egy-egy jó célért együtt dolgozni.

– Mi a legfontosabb feladata a 21. században egy könyvtárosnak?

– A legfontosabb, hogy rendben tartva szolgáltassuk azt, amink van, a kincseinket. Az emberek manapság ha keresnek valamit, akkor a számítógép keresőjét veszik igénybe. A Google nagyon okos, de sokszor a nem releváns információt is elénk tárja. A könyvtáros mai feladata, hogy ezek között a különböző digitális vagy papíralapú tartalmak között megtalálja és szolgáltassa azt a releváns információt, amire a keresőnek szüksége van. Szeretném a minél jobb kereshetőséget és a „megtalálhatóságot” segíteni. Arra törekszem, hogy minél inkább tárjuk fel a könyveket, folyóiratokat, mutassuk meg, hogy milyen kincsünk van, és szolgáltathatóvá, elérhetővé tegyük állományunkat. Olyan rendet, környezetet szeretnénk teremteni, ahol az olvasók, kutatók lényegében önállóan képesek megtalálni a számukra szükséges szakirodalmat, akár a könyvtári térben, akár a könyvtár által elérhető online katalógusokban és adatbázisokban. Ehhez kiváló alapot ad az a példaértékű rendszerben való gondolkodás, ahogy a könyvtárosi munka felépül.

– Tavaly óta az Evangélikus Hittudományi Egyetem könyvtárának munkatársa. Mik a tapasztalatai?

– Tíz évig dolgoztam a Sapientia könyvtárában. Hatalmas lépésnek éltem meg, hogy eljövök onnan, ahonnan minden tudásomat szereztem. Ez valóban nagy ugrás, ugyanakkor hálás döntés volt. Jó helyre kerültem, nagyon szeretem ezt a légkört. Úgy érzem, hogy a helyemre kerültem. A Sapientia főiskolán többször megbíztak nyomtatott anyagok szerkesztésével, tördelésével. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen ezt a tudásomat is megbecsülik, több szórólap és kiadvány tervezésében, tördelésében is részt vettem már.

– Római katolikus teológusként evangélikus teológiai intézményben dolgozni az ökumenének nagyon szép megtapasztalása. Könyvtárosként teológiai tanároknak, leendő lelkészeknek, kutatóknak segíti a munkáját.

– Sok a hasonlóság az evangélikus és a katolikus teológusok között. Bevallom, ez először engem is meglepett. Jó meglátni és megélni, hogy sokkal kisebbek a különbségek, mint ahogyan sokan gondolják. Nagyon közel vagyunk egymáshoz, ami hatalmas erőt jelent. A könyvtárosi munkámban természetesen vannak még tanulnivalóim: meg kell ismernem speciálisan evangélikus szakkönyveket, vagy tanulmányoznom kell azokat a teológiai szakszavakat, amiket felekezeteink máshogy használnak, de törekszem rá, hogy mindezeket elsajátítsam, hogy igazi segítséget tudjak nyújtani a könyvtár használói számára.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 47–48. számában jelent meg 2019. december elsején.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.