– A Magyar Testvéri Börtöntársaság az idei évben is meghirdette az Angyalfa programot. 1992 óta 15.000, börtönben lévő szülő gyermekének tudtatok ajándékot adni...

– A börtöntársaság szinte első programjai között szerepelt a börtönben lévő szülők gyermekeinek megajándékozása. 1992-ben huszonhét gyermek került megajándékozásra. Azóta – köszönhetően a támogatóinknak és az adományozóknak –, sikerült minden évben feljebb tornázni ezt a számot. Évente átlagosan 1.000-1.200 gyermeket tudunk elérni.

– A csomagok tartalmát felajánlásokból állítjátok össze. Hogyan történik maga az ajándékozás?

– Az ajándékokat a börtönlelkészek segítségével vagy bent a börtönben, a beszélő idején adja át a szülő, vagy a helyi gyülekezetek segítségével juttatjuk el a küldeményt. Míg az elsőnél a személyes találkozás általi közvetlen ajándékozás fontosságát tapasztaljuk, addig az utóbbinál a gyülekezet és a nehéz helyzetben lévők találkozási lehetőségét tartjuk fontosnak. A lelkészek, vagy gyülekezeti önkéntesek ilyenkor nemcsak odaadják a csomagot, hanem egyúttal meg is hívják a családot a karácsonyi istentiszteletre, így többen ennek révén csatlakoznak az ünnephez.

– Hogyan fogadják a gyermekek az ajándékokat?

– A visszajelzések azt mutatják, hogy szinte nem is tudnak mit kezdeni a gyermekek ezzel a helyzettel, hiszen nem egy esetben ekkor kapnak először a börtönben lévő szülőtől ajándékot. Nagyon sok esetben arról is hallunk, hogy a gyülekezetek általi ajándékátadásnak olyan hatása is van, hogy nemcsak találkozik a gyülekezeti tag a megajándékozottal, hanem sikerül a családot bevonni a gyülekezeti életbe is. Utóbbi azonban nem mindig jellemző, hiszen olyan is előfordult, hogy az otthon lévő szülő nem örült a kapcsolatfelvételnek. Alapvetően a gyermekek és a családok nagy örömmel fogadják és megköszönik a cipős-doboznyi szeretetet.

– Említetted, hogy a megajándékozás nem egyszer a gyülekezetbe történő integrációt is jelenti. Ez mennyire jellemző?

– Sajnos nincs módunk az 1.000-1.200 megajándékozott teljes követésére, így nem tudjuk pontosan, hogy mennyien tudtak tartósan beilleszkedni a gyülekezetek életébe. Azt viszont tudjuk, hogy a gyülekezetek lelkészei és tagjai nagy örömmel vállalják az ajándékok eljuttatásának a feladatát. A legtöbb esetben beszámolót is kapunk arról, hogy mi fogadta őket, amikor az ajándékot megkapták a gyermekek. Ezekből a visszajelzésekből az is kiderül, hogy egy ilyen akció elegendő ahhoz, hogy egy család elkezdjen gyülekezetbe járni. Ebben különösen is szép számomra az, hogy mindeközben a börtönlelkészek által azt is tudjuk, hogy a fogvatartott édesapa vagy édesanya ugyanígy istentiszteleten vesz részt karácsonykor...

– Az Angyalfa programra gyülekezetektől és gyülekezeti tagoktól is vártok felajánlásokat. Elsősorban milyen felajánlások segítenek?

– Nagyon sok olyan ajándék lehet odahaza ami másoknak még örömet okozhat. Ha valaki azt gondolja, hogy van olyan ajándéka, mint például egy társasjáték, egy jó könyv, csokoládé, vagy tartós élelmiszer, az a mi esetünkben nagyon nagy segítséggé, ajándékká tud válni. Talán a felajánlás milyenségénél még az is fontosabb, hogy a sok aprósággal meg tudjuk lepni a gyermekeket, hiszen ők egyáltalán nem számítanak arra, hogy valamit is kapni fognak a börtönből.

– A fogvatartottak hogyan élik meg ez a fajta ajándékozást?

– Nagyon izgatottan, hiszen a karácsony így tud számukra egy teljesebb ünneppé válni. A fogvatartottak lényegében az Angyalfa program kezdetétől érdeklődnek a börtönlelkészeknél, hogy „tudja-e Lelkész úr, hogy megérkezett-e a csomag? Örültek-e a gyermekeim az ajándékoknak?” Legtöbb esetben nyomon tudjuk követni a csomagokat és vissza tudunk jelezni ezekre a kérdésekre, mely nagy megerősítést jelent a fogvatartottaknak, hiszen érzik, hogy ha a gyülekezetek segítségével is, de lehetőségük nyílt arra, hogy saját gyermekeiknek adhassanak valamit.

– A Magyar Testvéri Börtöntársaság keretein belül immáron évek óta koordinálod az Angyalfa programot. Mit jelent számodra ez a fajta misszió?

– A nagy kihívás és a rengeteg munka mellett nem titkolom, hogy személyes áldásként élem meg ezt a feladatot. Az adventi időszakban, amikor mindenki az ajándékok vásárlásával van elfoglalva, akkor mi önkéntesekkel csomagoljuk a meglepetéseket és küldjük ki az ajándékokat, ami egy nagyon különleges, hálás és örömteli szolgálat. Nekem minden évben öröm, hogy tudom:  az Angyalfa program által részt tudok venni abban, hogy ezek a nagyon nehéz helyzetben lévő családok megmaradjanak.