„Ő maga a magyar nyelv”– idézte Kosztolányi Dezső Arany Jánost méltató szavait Őze Katalin tanárnő, aki mint ötlet- és házigazda köszöntötte az egybegyűlteket.

A zsűri elnöke Zászkaliczky Zsuzsa, az Országos Evangélikus Múzeum munkatársa, tagjai pedig: Boka László, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója, Victor Mónika, a Deák téri gimnázium igazgatóhelyettese, valamint S. Béres Bernadett irodalmár voltak.

A három fős csapatok versenyzői a Péterfy Sándor Evangélikus Gimnáziumból Győrből, a Székács József Evangélikus Gimnáziumból Orosházáról, a Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumból Miskolcról, valamint a Nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumból érkeztek.

A Deák téri gimnázium szervezőként és segítőként, de nem versenyzőként vett részt az eseményen. A versenyen sok izgalmas, látványos és kreatív feladat volt. Elsőként Arany-karaktereket kellett felismerni rövid részletek alapján, majd versfelismerő feladatlapot kellett kitölteniük a diákoknak. Ezután a versek illusztrációinak felismerése következett. Az első versenyrész leglátványosabb része a versbemutató volt, melyben minden csapat szabadon választott formában adott elő egy-egy Arany-művet. A győriek teen slamként adták elő a Tengeri-hántást, a miskolciak jelnyelvvel a Kertben című verset, míg szintén jelnyelvvel mutatták be a nyíregyháziak a Családi kört. Zárásként az orosháziak énekes-képes bemutatóját láthattuk Arany Nemzetőr-dal című versére. Az előadások után kreatív és talán szokatlan feladat volt a verskiegészítés állat- és növénynevekkel, majd ezt követte a villám előadások sora.

A második részben rövid részletek alapján versfelismeréssel indítottak a csapatok, majd ezt követően előadhatták a már korábban beadott diavetítéses PowerPoint előadásaikat. A legtöbben a Zene, hangszer, tánc motívumának megjelenése Arany műveiben című témakört választották, egyedül a győri csapat adott elő a Fantasztikum és valóság Arany költészetében című témakörben. A prezentációk közül kiemelkedett a győri munka, valamint a miskolci kreatív, egyéni előadásmód.

A vetítős bemutatókat kakukktojás-kereső feladat követte, majd még a költő elhíresült szállóigéinek összegyűjtésére is sor került. Ezt követően a csapatok egy-egy Arany műre készült filmjét láthatta a zsűri. A miskolciak Ágnes asszonyt, a nyíregyháziak a Kertben című alkotást, az orosháziak a Toldi egy részletét, míg a győriek A lejtőn című verset dolgozták fel.

A verseny legutolsó feladata igen megmozgatta a fantáziát, hiszen Őze Katalin tanárnő Arany János-verssorokból egy újabb költeményt kreált, így keverve össze több művet, melyet a diákoknak soronként kellett beazonosítaniuk.

A zsűri igen hamar meghozta a döntést, és bár csekély volt a különbség az első és második helyezett között, a végeredmény szerint: a győri Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium tanulói lettek az elsők, második helyen a miskolci Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium tanulói végeztek, és harmadikak lettek a Nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnázium versenyzői.

Egyúttal született egy különdíj is, melyet Horváth Norbert miskolci diák érdemelt ki a prezentáció egyéni stílusú – nem mellesleg egyedüliként, nem papírból olvasott – előadásmódjáért.

A diákoknak az alábbi versekből kellett felkészülniük:
A HAMIS TANÚ, A NAGYIDAI CIGÁNYOK, BOR VITÉZ, CSALÁDI KÖR, LETÉSZEM A LANTOT, MAGÁNYBAN, MINDVÉGIG, SEJTELEM, SZONDI KÉT APRÓDJA, TENGERI-HÁNTÁS, TETEMREHÍVÁS, VÖRÖS RÉBÉK.