November 13-án késő délután már dallamok szűrődtek ki az evangélikus templomból. A Pécsi Gospel zenekara hangolt, miközben az egyetemi ifjúság tagjai a gyülekezeti teremben készülődtek a szeretetvendégségre. Az első evangélikus, angol nyelvű istentiszteletet nagy munkálatok előzték meg: a gyülekezet tagjai az egyetem szinte minden karán elhelyeztek plakátokat és a Facebookon is hívogatták a külföldieket. Bár Pécsre nagyon sokan érkeznek más országokból, a várható létszámot nem lehetett előre látni.
Az istentisztelet hat órakor kezdődött, addigra elég szép, hatvan-hetven fős létszám gyűlt össze a templomban. Spanyolországból, Nigériából, Kenyából, Kínából, Irakból és más országokból érkezett fiatalok ültek a magyar érdeklődők mellett, akik leginkább a nyelvet szerették volna gyakorolni. Hajduch-Szmola Patrik beosztott lelkész végezte a liturgiai szolgálatot, amelyben nagy szerepet kapott a pécsi Gospel ének- és zenekara. Főleg amerikai és afrikai dalokkal teremtettek családias, oldott hangulatot.
Kovács Barbara, a gyülekezet hatodéves teológus hallgatója Jeremiás 29,10-14 alapján arról beszélt igehirdetésében, hogy Isten nem helyhez kötött, bárhol is legyünk a világban, külföldön, távol az otthontól, Isten elérhető számunkra. Nem vagyunk egyedül, megtalálhatjuk őt, és ő reményteljes jövőt szán nekünk. Az istentisztelet végén a kivonulásnál a kórus még az udvaron is folytatta az éneklést, így még a kézfogás is jó hangulatúra sikerült.
Ezután a nyelvgyakorlás kötetlenebb formában folytatódott, a pécsi egyetemi ifjúság által szerveztett szeretetvendégségen. A beszélgetésekben megelevenedett az a sokszínűség, amit a különböző országokból érkezett hallgatók és a magyar ifik, illetve kórustagok képviseltek. Érződött a nyitottság és a befogadás a résztvevőkön, és többen megfogalmazták, hogy lenne igény a folytatásra, amely remélhetőleg a jövő évben meg is fog valósulni.