– Hogyan került az egyetem könyvtárába?

– 2001-ben végeztem a Kaposvári Egyetemen könyvtár szakon. Ezt követően a budapesti Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében helyezkedtem el könyvtárosként, ahol tizenkét és fél évig dolgoztam. 2014 januárjában a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola könyvtárába kerültem, ahol egy szülési szabadságon lévő anyukát helyettesítettem. Közben új kollégát kerestek az EHE könyvtárába, én pedig örömmel jelentkeztem az állásra.

– 2016 szeptembere óta dolgozik az intézményben. Mi a feladata?

– Elsősorban olvasószolgálatos vagyok, valamint a Magyar Tudományos Művek Tárának felületére töltöm fel oktatóink, doktoranduszaink publikációit, hivatkozásait. Ezenkívül kiadványszerkesztési munkákban is részt veszek.

– Mi adja az ön számára a könyvtárosi munka érdekességét?

– Nem az a típus vagyok, aki csak egyféle munkát szeret végezni. Azért szeretem a könyvtárosszakmát, mert nagyon sok mindennel lehet benne foglalkozni. Az olvasószolgálati feladat közben például nemcsak a helyben kölcsönzőket és olvasókat szolgálom ki, hanem a könyvtár Facebook-oldalát is működtetem. Ott feltüntetem az új könyveinket, és felhívom a figyelmet a különböző évfordulókra. Ezenkívül érdekes cikkeket keresek – nem csak teológiai témában –, és kihelyezem őket az épületben. Próbálom olvasóvá nevelni az érdeklődőket, egyúttal az állományunkat is népszerűsíteni. Aki bejön hozzánk, a szabadpolcos könyveket látja, amik szabadon lapozhatók, az állomány nagyobb része azonban lent van a raktárban. Ezzel a munkával azt igyekszem segíteni, hogy az is minél ismertebb legyen.

– A könyvtár Facebook-oldalán számos érdekességet olvashatunk teológusok, lelkészek évfordulói kapcsán, de költők, írók és történelmi évfordulók is előkerülnek, valamint egyes műveket is ajánlanak. Ez már önmagában fontos ismeretterjesztés. Mit olvasnak ma az EHE könyvtárába járók?

– Beiratkozott olvasóink többsége inkább szakspecifikus, azaz teológiai könyveket olvas és kölcsönöz. Megfigyeltük, hogy a teológushallgatók jó része időhiány miatt sajnos kevés szépirodalmi művet kölcsönöz. Ez egyrészt érthető, hiszen a lelkész szakos hallgatóknak nagyon sok tanulnivalójuk van, másrészt azonban jó lenne, ha több idejük lenne szépirodalmat és más tudományterületek irodalmát is olvasni, hogy egyéb téren is szélesedjen a tudásuk.

– A könyvtár digitális tára széles körű irodalmat tesz elérhetővé. Mennyire ragaszkodnak az olvasók a nyomtatott könyvekhez?

– Sokan attól tartanak, hogy a digitális világban nem fogunk annyi könyvet olvasni. Én azt tapasztalom, hogy annak ellenére, hogy rendelkezésre állnak e-book-olvasók és számos más technikai eszköz, még a fiatal hallgatók többsége is jobban szereti kézbe venni a könyvet, és úgy olvasni, tanulni.

– Önnek személy szerint mit jelent az olvasás?

– Bármilyen problémám is volt az életben, én mindig a könyvekhez fordultam. A könyv számomra nemcsak munka és kikapcsolódás, hanem szórakozás és tudás is.

– Római katolikusként evangélikus intézményben dolgozik, ahova egy katolikus könyvtárból érkezett. Bizonyára tapasztalt különbségeket.

– A Pető-intézetben világi környezet vett körül, így már a Sapientia könyvtárában dolgozni is nagyon érdekes váltás volt. A Sapientián többnyire szerzetesek – nővérek is – jártak a könyvtárba. Kicsit olyan volt az intézmény hangulata, mintha egy templomba léptem volna be. Az evangélikus egyetemi könyvtárban jóval családiasabb a hangulat. Úgy érzem, hogy az evangélikus könyvtár közelebb áll a világi könyvtárak miliőjéhez, mint a katolikus. Érdekes a két intézmény különbségét könyvtárosként megfigyelni: a kölcsönzésekből is látom, de számos beszélgetésből is kiderült, hogy mások a hangsúlyok a katolikusoknál és az evangélikusoknál. A katolikus papi és szerzetesképzésben nagy nyomatékot fektetnek a pedagógiára és a pszichológiára, míg a biblikus tárgyakra az evangélikus teológiai stúdiumhoz képest kisebbet.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 17–18. számában jelent meg 2020. május 10-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.