Nagyon nehéz dolguk van a lelkészeknek, amikor nagypénteken és húsvétkor prédikálnak. Azt hihetnénk, hogy egyszerű elmondani a bibliai történeteket, de azokat olyan meggyőzően és hittel előadni, hogy a templomban lévő hívek elgondolkodjanak rajta, nagyon nehéz. A keresztény felekezetekben a papok az ünnep lényegéről, Jézus haláláról és feltámadásáról prédikálnak, de sokan nem tudnak ezzel mit kezdeni, a keresztény gyülekezetekben sem.
Olykor még a hívekben, a keresztény gyülekezetekhez tartozó emberekben sincs feltámadáshit. A templomból kijövő emberek elenyésző százaléka hiszi a feltámadást. Miért is hinné azt, ami hihetetlen? Belegondolok abba, milyen lehet egy nem hitben nevelkedő embernek találkozni ezzel a ténnyel, hogy Jézus meghalt és feltámadott. Isten fia a földre jött, értem jött a földre. Ne is várjuk el senkitől, hogy ezt elhiggye, mert ép ésszel nem lehet elfogadni. Megdöbbentő volt számomra, amikor a korábbi gyülekezeteim egyikében azt hallottam egy templomba járó asszonytól, amikor az önkormányzat a temető kerítését, kapuját csináltatta: Csak nehogy ráírják azt, hogy feltámadunk. Mindenki megdöbbent, amikor ezt az asszony a templomban kijelentette. Miért? Azt mondta, látott egy exhumálást (az elhunyt maradványainak sírból kiemelését – a szerk.), és azóta neki senki ne mondja, hogy van feltámadás, mert abból már nem lesz test soha. Egy exhumálás teljesen semmissé tette a hitét, rádöbbentette, hogy ez számára mesevilág.