A Központi Statisztikai Hivatal által készített kimutatások ismertetésével kezdődő alkalmon a hallgatóság megismerhette, hogy az elmúlt időszakban hogyan változott a szociális ellátórendszer fenntartói felépítése. Kozák Kökény szociológus, közgazdász prezentációjából kiderült, hogy a 2007-2014-es adatok alapján az egyházi fenntartású intézmények országosan megerősödtek. A szociológus gondolatébresztő bemutatóján rávilágított arra, hogy ez az átalakulás újfajta kérdéseket vet fel, mely a szociális ellátórendszeren belüli hangsúlyos egyházi részvétel megítélésében mind társadalmilag, mind az egyházon belül is jelentkezik. Ennek vonatkozásában ült egy asztalhoz Lakner Zoltán politológus moderálásával Buda Annamária, a Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Osztályának osztályvezetője és dr. Egervári Ágnes, a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat főigazgatója.

Kiegészítő normatíva

A beszélgetőtársak között egyetértés volt abban, hogy az egyházi hagyományban a szeretetszolgálatnak erős tradíciója van, így az abban való feladatvállalás megalapozott. A kiegészítő normatívára irányuló kérdésre Egervári Ágnes elmondta, hogy „az elmúlt rendszerben a számos szerzetesrend megszüntetésén túl a katolikus egyháztól közel hatszáz ingatlant vettek el. Ennek rendezésére született a Vatikáni megállapodás, mely ma a kiegészítő egyházi normatívát jelenti.” Buda Annamária kitért arra, hogy „a mai gyakorlatban a megállapodás azt jelenti, hogy nem kaphatunk kevesebbet, mint az önkormányzati intézmények. Látni kell azonban, hogy a kiegészítő normatíva számítása számos problémát, kiszámíthatatlanságot vet fel. Az elmúlt években a tavalyi volt az első év, amikor nem kellett az állam felé visszafizetnünk összegeket.”

Egyházi jelenlét?

„Jó-e az egyházi intézmények erőteljes jelenléte?” – tette fel a kérdést Lakner Zoltán. Egervári Ágnes válaszában hangsúlyozta, hogy valóban, több oldalról is aggályos az átalakulás: „több olyan kistelepülés is van, ahol csak egyházi fenntartású intézményt választhatnak a szolgálatot igénylők, mely a szabad választáshoz való jogot korlátozza.” A korlátozás vonatkozásában az evangélikus osztályvezető, Buda Annamária emlékeztetett rá, hogy „bár valóban voltak olyan, magukat egyháznak minősítő szervezetek, akik üzleti alapon működtek, de nagy veszélyt jelent, ha a politika határozza meg, hogy mi az egyház.” Egervári Ágnes az egyházi fenntartás erősödésével kapcsolatban kiemelte, hogy „nem a piacnak alakítjuk a szolgáltatást, hanem komolyan vesszük, hogy a hagyományaink folytatása, hitünk megélésének egyik lehetősége a szolgáltatórendszer működtetése” – fogalmazott a katolikus igazgató.

Mi a különbség?

„Az önkormányzati fenntartású szociális intézményeknek etikai kódexük van. Hogy lehet definiálni az egyházi intézmények szociális etikai irányelveit?” – vetette fel az összehasonlító kérdést a moderátor. Buda Annamária válaszában az egyház szociális érzékenységével válaszolt: „A hívő ember megtapasztalja, hogy már életét megelőzően bizalom vette körül. Annak az örömét, hogy Krisztus tanítása nekem is szól, nem akarom magamba zárni, hanem azt cselekvően továbbadni szándékozom. Ez az egyház társadalmi jelenlétének az alapja.” Egervári Ágnes hangsúlyozta, hogy a kimutatások értelmében a spiritualitás az élet előremenetelével egyre nagyobb prioritással bír, így ennek nem erőszakos képviselete sokkal inkább segítség, mintsem probléma lehet. Buda Annamária kiemelte, hogy az evangélikus diakónia alapja a spiritualitás, a professzionalizmus és a gazdaságosság hármas elvén nyugszik.

Hilscher Szalon

A Hilscher Egyesület azzal a céllal jött létre, hogy támogató közössége legyen az ELTE szociálpolitikus hallgatóinak és oktatóinak. Az egyesület célja, hogy olyan aktív szakmapolitikai szereplővé váljon, amely képes formálni a közéletet és a szakma értékeinek mentén befolyásolni a társadalom szociálpolitikai gondolkodását. Részt vesz a társadalmi kérdések nyilvános diskurzusaiban, törekszik arra, hogy állásfoglalásait, elemzéseit a megfelelő kommunikációs csatornákon eljuttassa, mind a szakmai, mind pedig a széles értelemben vett közvéleményhez. Az egyesület minden tanévben havi rendszerességgel tart Szalon Estet.