A Fidesz ősszel több, minősített többséget igénylő témakörben tervez módosításokat. Egészen pontosan 39 témában.

Egyházpolitika

A kormány figyelembe véve az egyházügyi törvényt ért kritikákat, négy különböző formájú vallási szervezetet vezetne be. A módosító javaslatnak sarokpontja, hogy nem az „egyházak elismeréséről” szólna, hanem a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek bírósági nyilvántartásba vételéről. Így nem lenne az egyházi státusz politikai döntés függvénye.

Az új formák közül az első a vallási közösség lenne, amely a leglazább szervezeti mód. „Minden magát bármilyen néven vallási közösségként definiáló közösség jogosult mindazon alkotmányos védelemre, valamint belső szervezeti, működési autonómiára, amelyet az Alaptörvény a vallási közösségeknek a szabad vallásgyakorlás keretében biztosít” – írja a Kormány módosítási koncepciójában. Az állam tiszteletben tartja a vallási közösségeknek az autonómiáját, de anyagi támogatásra nem tarthatnak igényt.

A második kategória a vallási egyesület – ez már jogi személyiséggel bír, sőt kérheti közhasznú szervezetként való elismerését is. A hatályos szabályozáshoz képest a legnagyobb újdonsága az, hogy jogosult az adó 1 százalékára (igaz, egyesületi 1 százalékra csak, egyházi kompenzáció nélkül), és közfeladat ellátásához egyedi állami támogatásban részesülhet. Nyilvántartásba vétele bírósági eljárásban, kérelemre történik.

A harmadik kategória teljesen új, a strasbourgi bíróság döntése bírta rá a kormányt a bevezetésére. A nyilvántartásba vett egyház nevet viselő, sajátos státusszal rendelkező vallási közösségnek legalább 1000 fős taglétszámmal kell rendelkeznie, és legalább 5 éve jogszerűen vallási egyesületként kell működnie. Hitéleti tevékenységüket az állam adókedvezményekkel (egyházi személyek szja- és tb-kedvezménye) támogatná, valamint megkapnák az egyházi 1 százalékot és annak kiegészítését is. Emellett enyhébb számviteli szabályokat kellene alkalmazniuk, továbbá bizonyos saját bevételei (adomány, perselypénz) az állami ellenőrzésen kívül esnének.

A hierarchia csúcsán pedig a bejegyzett egyházak állnának – azok a vallási közösségek, amelyek nagy társadalmi elfogadottsággal, legalább 10 ezer fős taglétszámmal és időtálló módon (20 év magyarországi vagy 100 év nemzetközi működés) tevékenykednek az országban. A nyilvántartásba vett egyházakhoz képest további privilégiumokat élveznének – ilyen például a tábori lelkészség, a hitoktatás, a felsőoktási intézmények működtetése. A jelenleg bevett egyházak listáján szereplő felekezetek automatikusan átkerülnének a bejegyzett egyházak kategóriájába.

Abortuszügy

Az atv.hu írt arról augusztus végén, hogy egy általánosabb egészségügyi törvénymódosító csomag részeként a javaslat már a parlamenti honlapon is szerepel. Emellett a Kormány által benyújtott program nagyon szófukarul fogalmaz a terhességmegszakítás módosításáról: „a törvényjavaslat pontosítani kívánja a terhességmegszakítással kapcsolatos szabályokat is, továbbá a jogalkalmazás során felmerült módosítási igények kezelését célozza.” Kormányzati források szerint a pontosítás nem jelent szigorítást, inkább technikai jellegű szabályokat.

A kormánypártok által tervezett egyéb jogszabályváltozásokról részletek a Hetek pénteken megjelent számában olvashatók.