– Az Evangélikus Hittudományi Egyetem szenátusa a szeptember 3-i ülésén fogadta el az esti tagozatos lelkészképzés indításáról szóló javaslatot. Mióta van tervben a másoddiplomás képzés megindítása?

– A képzés ötlete már régóta szerepel az egyetem fejlesztési tervei között. Képzésrendszerünkben olyan rugalmas struktúrát kellett kialakítani hozzá, amely megoldást tud adni az elhívás sokféle megvalósulására és a lelkészi szolgálat szintén sokféle szükséghelyzetére. Nem feltétlenül lelkészhiány pótlására indul a képzés, de reméljük, megoldást tud nyújtani erre az időnként tapasztalható problémára is.

– Miért tartották fontosnak, hogy a lelkészképzésen belül egy újfajta, főleg felnőtteknek, akár idősebbeknek is szóló lehetőséget kínáljanak?

– A másoddiplomás lelkészképzés fő háttere annak a felismerése, hogy a mai emberek életpályája adaptív életút. Sokkal több változás van az életünkben, mint korábban, és ma már szinte általános a hivatásbéli és munkahelyi mobilitás. Ezt erősíti az élethosszig tartó tanulás lehetősége. Ehhez alkalmazkodott a felsőoktatás is, amely mára jóval nagyobb képzéskínálatot ajánl, és megpróbál választ adni az újfajta életutakra. Ma már nem feltétlenül dől el végérvényesen tizennyolc és huszonhárom éves kor között, hogy ki mivel fog foglalkozni, hanem ez egy életen át tartó folyamattá változott. Teológiai szempontból is fontos perspektívabővülés az, ahogyan egyházunkban az elmúlt években megerősödött a lelkészi hivatásról és az egyházi szolgálatról való gondolkodás. Ahogyan Csepregi Zoltán is fogalmazott rektori beszédében – „asztalhoz telepedhetnek a Szentírás mellett, az Isten országában” –, hasonlóképpen mondhatnánk azt is, hogy az eddig is szélesre nyitott ajtót most még szélesebbre tárjuk. Gyülekezeteinkben akár a már most sok területen szolgálatot teljesítő presbiterek és gyülekezeti tagok is kaphatnak elhívást arra, hogy lelkészi szolgálatot is végezzenek. Szeretnénk ezért lehetőséget teremteni arra, hogy akik felnőtt-élettapasztalattal szolgálnak – nagy gyülekezetben vagy szórványhelyzetben –, és így, életük egy későbbi szakaszában kapnak elhívást, azok számára is elérhető legyen a lelkészképzés és a lelkészi hivatás, az emberi életút bármely pontján.

– Kik jelentkezhetnek erre a szakra?

– Bármilyen főiskolai vagy egyetemi diplomával lehet erre a képzésünkre jelentkezni. A másoddiplomás képzés lehetőségének a lényege, hogy bármilyen felsőfokú végzettség után elindulhat az ember a lelkészi hivatás felé vezető úton is.

– A másodhivatású lelkészképzés esti tagozatos képzést jelent. Hogyan épül majd fel a hét félév?

– Az első félév a héber és a görög nyelv tanulását jelenti majd. Ezt két féléves részismereti oktatás követi. Itt biblikus és teológiai alapismereteket kell elsajátítani. Ez a két félév a képzésben nagyon rugalmas időszak, és sokban függ az előzetesen megszerzett képzettségtől. Akiknek például már van katekéta-lelkipásztori munkatársi végzettségük, azok számára a nyelvi félév után a mesterképzés következik. A négy féléves mesterszakos képzés tananyaga lényegében megegyezik a nappali szakos hallgatók tananyagával. Az új képzés is azt a végzettséget adja, amelyet a nappali teológus-lelkész szakos képzés, és ezt követi az úgynevezett hatodéves gyakorlati képzés. Utóbbi megvalósulásának formáiról még zajlanak az egyeztetések, hiszen valószínűleg nagyobb gyülekezeti szolgálati tapasztalattal is jelentkeznek majd többen erre a képzésre, olyanok, akiknek lehet, hogy a gyülekezeti és egyházi ismeretük is sokkal gazdagabb, így ezt is szeretnénk majd figyelembe venni.

– Mi a fő különbség a nappali tagozatos és az esti tagozatos képzés menetében?

– A cél eléréséhez, azaz a diploma megszerzéséhez és az ordinációhoz két út vezet. A nappali képzés során az ismeretek elsajátítása mellett a tapasztalatok és a gyakorlatok megszerzése is cél. Az esti képzésben a fő feladat az, hogy az eddigi élettapasztalatok mellé odakerülhessenek a szolgálatra való készülés reflektív kérdései és a szükséges ismeretek. A jelentkezők számára szép és komoly feladat lesz, hogy amit eddig megtapasztaltak az életben, az milyen folytatást kap majd a lelkészi hivatásban. Az esti képzésre jelentkezők közül sokaknak valószínűleg már saját családi hátterük, munkahelyük van, tehát egy nagyon komoly döntést kell meghozniuk. Ezekre a felnőttkori döntésekre a Bibliában is számos példa található: a Szentírásból igazán komoly változást megélt felnőtt emberek életútját is megismerhetjük. Ehhez hasonlóan izgalmas elhatározás az, amikor valaki fiatalkorában hallja meg a hívást, és teszi fel életét az Isten követésére és az egyházi szolgálatra. Az elhívás útjai igen sokfélék, és különféle élethelyzetekről tanúskodnak.

– Mit jelenthet ez egyházunknak?

– Mindezek erősíthetik egyházunkat. Amikor fogyó gyülekezetekről, elerőtlenedő közösségekről, a szolgálattevők hiányáról beszélünk, akkor – azt gondolom – ezekre a tipródásainkra így is választ ad az emberi életutak felett is mindenható Isten. Ő maga hív meg bennünket asztalához, kitár előttünk ajtókat, és megnyit utakat, hogy el ne veszítsük a reménységünket. Az elhívásnak is ő a gazdája. Amikor bővülő teológiai képzéskínálatról adunk hírt egyházunkban, akkor ezzel arról is bizonyságot teszünk, hogy életünk és reménységünk van Krisztus követésében és az evangélium hirdetésének a szolgálatában.

– A másoddiplomás lelkészképzést több országban már bevezették. Itt, az egyetemen milyen modellt vettek figyelembe?

– Egyik legközvetlenebb partnerintézményünk a németországi neuendettelsaui teológiai főiskola. Ott már évek óta zajlik ez a képzés. Az ottani kollégáktól sok segítséget és pozitív visszajelzéseket kaptunk. Az észak-amerikai egyházakban és Kanadában is az az általános, hogy egy másfajta alapképzést követően lehet a teológiai mesterképzést elkezdeni.

– Mikortól lehet a képzésre jelentkezni?

– Az első évfolyam 2019 februárjában, azaz az idei tanév keresztfélévében kezdi meg a tanulmányait. A képzést október folyamán fogjuk meghirdetni, és decemberig lehet majd jelentkezni. Szeretnénk, ha lelkészeink is hirdetnék ezt a lehetőséget, és bátorítanák azokat a híveket, akik elhívást éreznek magukban a lelkészi szolgálatra. Ezenkívül biztatjuk egyházunk tagjait, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.

– Többen lehetnek, akik érzik az elhívást magukban, ugyanakkor élethelyzetük, egzisztenciájuk vagy más tényezők miatt bizonytalanok. Mit tanácsolna nekik a döntéshez?

– Mindenkinek nagy bátorságra lesz szüksége ahhoz, hogy el merjen indulni ezen az úton, és erre az elhívásra úgy tudjon gondolni, mint amelyet Isten készített elő számára. A teológus mesterszak lelkész specializációján folytatott tanulás ezért egy olyan képzési forma, amely mellett a munkára és a családra is maradnia kell megfelelő időnek. Aki érzi, hogy elhívást kapott az evangélium hirdetésére, bátran vállalja fel így ezt a küldetést!

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 39–40. számában jelent meg 2018. október 7-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.