Az értelmes párbeszéd közelebb vihetne egymáshoz

Az értelmes párbeszéd közelebb vihetne egymáshoz

Share this content.

Szöveg: Illisz L. László, fotó: Kiss Tamás
Budapest – Műfaját tekintve meglehetősen eklektikus rendezvénnyel nyitotta meg ezt az évet a Keresztény-Zsidó Társaság (KZST). A meghívóban sajtótájékoztatónak meghirdetett esemény egy idő után átalakult afféle lakossági fórummá, ahol már nem az újságírók, hanem a civil közönség játszotta a főszerepet. A KZST vezetőségére záporozó kérdéseket a napjaink politikai közbeszédét minden ízében átitató migránsellenes hangulat uralta, ám a módszeresen provokált püspökök, lelkészek és tudósok nem vették fel a kesztyűt, a napi politikáról nem alkottak véleményt, inkább szilárdan tartották magukat a zsidó-keresztény tanításból fakadó, tiszta erkölcsi állásponthoz.

Szécsi József, a KZST főtitkára, a rabbiképző docense elsőként Fabiny Tamásnak adta meg a szót. A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnök-püspöke arról beszélt, hogy a vallási toleranciára épülő felekezetközi párbeszédből közös cselekvésnek kell fakadnia. Az ábrahámi gyökerű, vagyis a zsidó, a keresztény és a muszlim vallások híveinek arra kell törekedniük, hogy kölcsönösen megismerjék és megértsék egymást, hiszen a gyarapodó ismeretek szoríthatják héttérbe az egymással szemben gyakran érzékelhető gyanakvást, félelmet, vallási türelmetlenséget. Magyarországon a zsidó hitűek jogai biztosítottak, társadalmi beilleszkedésük rendezett, ugyanakkor nem tisztázott, hogy mihez van joga egy muszlimnak – mondta Fabiny Tamás. A krisztusi tanításra épülő megértés egy példájaként a püspök elmondta, hogy nemrégiben a Dunában bukkantak rá egy fiatal afgán férfi holttestére, akinél iratokat nem találtak, csupán az evangélikus diakónia egy szórólapja lapult a zsebében. Az MEE kötelességének tartotta, hogy méltó módon adja meg a végtisztességet az elhunytnak, ezért a magyar törvények betartásával koporsóban, de az iszlám vallásnak megfelelően, imám közreműködésével temették el a férfit. Fabiny Tamás püspök szólt még arról is, hogy nem csupán háborúban, de békeidőben is különös gonddal kell óvnunk keresztény értékeinket, s – a nemrégiben Németországban egy szénbánya terjeszkedése miatt lebontott templomra utalva – mindig szót kell emelnünk a modern kori templomrombolás ellen, történjen az bárhol is, a Közel-Keleten, vagy éppen Európa szívében.

Beer Miklós, a Váci Római Katolikus Egyházmegye püspöke az éppen ezekben a napokban zajló ökumenikus imahétre utalva ugyancsak a felekezetek közötti párbeszéd fontosságáról beszélt. Örömmel említette, hogy végre nem egymásról, hanem egymással beszélünk, s ehhez aktívan hozzájárul a KZST is. A párbeszéd gazdagít bennünket, és megerősít abban is, hogy ellent tudjunk állni azoknak, akik hatalmi játszmák eszközévé, politikai ideológiai játszmává akarják alacsonyítani az istenkeresést – jelentette ki Beer Miklós. 

Hozzászólásában a máig elismert, tudományos szempontból korszakalkotó magyar orientalista, Goldziher Ignác példáját idézte Hidvégi Máté. A biokémikus professzor arról beszélt, hogy az izraelita vallású magyar tudós máig meghatározó módon járult hozzá a keresztény-zsidó-muszlim párbeszédhez, bizonyítva, hogy elkerülhető az oktalan gyűlölködés, ha a tudomány igényességével közeledünk egymáshoz.

Zárszavában Szécsi József egyebek mellett vázolta az arab tavasz nyomán kialakult közel-keleti háborúk hatását, azt, hogy minden korábbinál elterjedtebbé vált a világon a keresztényüldözés. Ezért véleménye szerint a vallások közötti párbeszéd biztonságpolitikai kérdés, még akkor is, ha gyakran úgy érezzük, hogy a valós problémák megoldásához elvezető dialógus ma még csupán délibáb.

A hozzászólásokat követően a KZST vezetői kérdésekre válaszoltak. A hallgatóság többségét adó, nem a sajtót képviselő jelenlévők zömében napi politikai aktualitásokra épülő, meglehetősen provokatív, helyenként szélsőséges állításokat megfogalmazó, a különféle vallásokat minőségben egymásnak alá-, illetve fölérendelő kérdéseket tettek fel, többnyire a két jelenlévő püspöknek, Beer Miklósnak és Fabiny Tamásnak címezve. 

A kérdésekre válaszolva a váci megyéspüspök felhívta a figyelmet arra, hogy a migráció manapság globális jelenség, s az útnak induló emberek jelentős része nem a jobb élet, hanem a puszta lét fenntartásának reményében vállalja a vándorlást. A klímaváltozásból fakadó, a Száhil övet különösen érintő kiszáradás miatt bekövetkező tömeges éhínség problémájára is utalva Beer Miklós azt mondta, hogy naponta megnézi az ezzel kapcsolatos nemzetközi statisztikákat, melyek szerint csak a sajtótájékoztatót megelőző napon 25 ezer ember halt éhen világszerte. A gazdaságilag fejlett országok nem nézhetik tétlenül az emberi nyomorúságot, az ínséget szenvedők felé pedig csakis a krisztusi tanítás alapján közeledhetünk. 

A hallgatóságból kérdést intéztek a két püspökhöz azt firtatva, hogy mi a véleményük a kormány által nemrégiben megalkotott és a közeljövőben a Parlament elé kerülő „Stop Soros törvénycsomagról? Ezzel kapcsolatban sem Fabiny Tamás, sem pedig Beer Miklós nem kívánt véleményt formálni.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!