„Fájdalommal tölt el az áldozatok halála és őszinte részvétemet fejezem ki a gyászoló családoknak. Imádkozom a sebesültek gyógyulásáért” – nyilatkozta Sauca. „A vérfürdő megakadályozása érdekében az Egyházak Világtanácsa felhívja a szemben álló feleket, hogy azonnali hatállyal hagyjanak fel minden katonai akcióval, és térjen vissza a párbeszéd és tárgyalás asztalához.”

Sauca emellett az Európai Biztonsági és Együttműködése Szervezet (EBESZ) felügyelete alatt működő Minszki Csoport sürgős közbelépését szorgalmazta a hosszú ideje megoldatlan konfliktus békés rendezésére.

„Megdöbbenéssel tölt el a török kormány agresszív és részrehajló szerepvállalása, jóllehet a Minszki Csoport tagjaként meg kellene tartania semlegességét és tartózkodnia kellene a konfliktusban való részvételtől” – fogalmazott a főtitkár. „Ezért az EVT minszki csoporthoz tartozó államokban élő tagegyházaihoz fordulok, hogy kezdeményezzenek tárgyalásokat kormányaikkal, juttassák el hozzájuk ezt az üzenetet és sürgessék az azonnali és fenntartható diplomáciai erőfeszítéseket a térség békéjének megteremtésére.”

Az EBESZ 1994-ben, budapesti csúcstalálkozóján hozta létre az úgynevezett Minszki Csoportot a Hegyi-Karabah vitatott hovatartozása miatti azeri-örmény szembenállás békés rendezése céljából. A csoport állandó tagjai a konfliktusban érintett Azerbajdzsán és Örményország mellett Belarusz, Németország, Olaszország, Svédország, Finnország és Törökország. A testület társelnökeit Oroszország, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok adják, akik rotációs rendszerben váltakozva tagjai a csoportnak.

II. Karekin pátriárka, az Örmény Ortodox Egyház katolikosza szerint a konfliktus minden örményt arra kötelez, „hogy megvédjük nemzetünk jogait, szent anyaföldünket, jövőnket és nemzeti méltóságunkat”. Az örmény apostoli egyház feje összefogásra hívta az örmény népet és felszólította a politikai erőket, hogy „tegyék félre nézeteltéréseiket a haza védelme érdekében”.

Az Örmény Apostoli Egyház az egyik legősibb keresztyén közösség. Két autonóm katholikátus, az etchmiadzini (Örményország) és a cilíciai (Libanon) egyháztest alkotja. A mintegy 7 milliós örmény ortodox közösség nagy része ugyanakkor a diaszpórában, többek között Magyarországon él, a két katolikosz valamelyikének vezetése alatt.

Nyilvános üzenetében I. Arám, az örmény apostoli ortodox egyház cilíciai katolikatuszának feje arra emlékeztetett, hogy „a világnak tudnia kell, Hegyi-Karabah olyan ország, amit az örmények vére, imái és lelkei formáltak. A nemzetközi jog és szabályozás értelmében lakóit megilleti az önrendelkezés joga”.

A Hegyi-Karabah autonóm régió körüli azeri-örmény konfliktust 1988-ban az ott élő örmények tüntetéssorozata robbantotta ki. A máig megoldatlan szembenállás ugyanakkor a 20. század első évtizedeire nyúlik vissza, és a területi követelések mellett szerepet játszik benne nemzeti és vallási ellentét is. A konfliktus az ortodox egyházzal szoros kapcsolatot ápoló kicsiny örmény református közösséget is érinti. A szíriai örmény református közösség elnöke maga is Örményországba látogat a napokban, hogy a konfliktus békés megoldásában közreműködjön. Az azeri-örmény konfliktus kapcsán 2012-ben Magyarország is felkeltette a világsajtó és az ökumenikus szervezetek figyelmét, miután kiadta Azerbajdzsánnak az örmény társa ellen elkövetett gyilkosság miatt elítélt azeri katonát, Ramil Safarovot. Az Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, illetve a református és evangélikus egyház elnökségei annak idején elítélték a kiadatás következményeit, és közös levélben fejezték ki együttérzésüket II. Karekin örmény ortodox katolikosznak, aki válaszlevélben mondott köszönetet, hangsúlyozva, hogy „az igazság és béke ügye iránt elkötelezett nemzetek és országok nem maradhatnak közömbösek”.