A 2030 méteres tengerszint feletti magasságban található turisztikai látványosság ötletgazdája és tulajdonosa Arnold Klingeis, a Szeben megyei Felek város polgármestere; a létesítmény Maros megyei magyar mesterek munkája.

A magyarói Varga Attila és csapata ötödik éve dolgozik a jéghotel építésén. Mivel korábban csak hagyományos anyagokból és technológiával készülő épületekkel volt dolguk, az első év nagy kihívást jelentett a Maros felső folyása menti településekről, Szászrégenről, Magyaróról, Holtmarosról, Görgényüvegcsűrről verbuvált szakembereknek. „Azt se tudtuk, mi fán terem egy jéghotel. Az interneten néztünk utána, hogyan készülnek az ilyen épületek, mostanra beletanultunk” – mondja az építésvezető.

Idén december elején kezdődtek a munkálatok, és néhány nappal karácsony előtt már az utolsó simításokat végezték az épületen, illetve a berendezés kialakítása volt még hátra. A csúcsos boltíves építmény kialakítása a zsaluk felállításával kezdődik, majd a jégtömbök kitermelése következik. A körülbelül egy méter hosszú hasábokat, melyek súlya 50–60 kilogramm körül van, láncfűrésszel vágják ki a Bâlea-tó felszínét borító vastag jégpáncélból, majd hómobillal szállítják a közeli építőtelepre. Az egymásra rakott jégtömböket vízzel locsolják meg, ami megfagyva egyetlen szilárd tömbbé „forrasztja” őket. A falfelületet vizes hókásával simítják le. Varga Attila számításai szerint mintegy 10 ezer jégtömböt használnak fel a hotel építéséhez.

„A szobákban kézzel faragott jégágyak várják a vendégeket. Az ágyakon rénszarvasszőrméből készült, termikus takarók állnak rendelkezésre… A bárban jégből készült poharakban szolgálják fel az italokat” – ezekkel a szavakkal hívogatja a vendégeket a szálló.

A szobákban a jégágyak mellett jégből faragott jegesmedvék őrködnek, a bárban jégzongora áll, a jégkápolnában pedig az utolsó vacsora jelenetének jégből készült megformálását csodálhatják meg a látogatók.

További képek itt láthatóak.