Beszédében az országos felügyelő kifejtette, hogy evangélikus hitsorsosaink emlékének ápolása különleges feladatot ró egyházunkra.
„Meg szeretnénk mutatni, milyen különleges életutak vannak, amelyeket nem lehet leegyszerűsített ideológiai jelzőkkel definiálni, vagy ilyen-olyan címkékkel jellemezni a nemzeti történelemben” – mondta, jelezve azt is, hogy az egyes egyéniségek élete történeti tények sorozatából épül fel, körültekintően kell elemezni nemcsak az egyén személyiségét, gondolatait, hanem azt a történelmi helyzetet, hátteret is, amelyben az illető élt és alkotott.
Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy egyházunk szeretne közbenjárni az ügyben, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endre szülőhelyén, Szarvason is méltóképp mutassák be az ő alakját.
Kiemelte azt is, hogy ez a konferencia egy olyan 1905-ben emelt épületben fog zajlani, ahol egymás felett helyezkedik el Luther Márton végrendelete, az országos könyvtár és a templom, így ez az alkalom is Isten szeme előtt zajlik majd.
Ezután Szarka László a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének történésze mutatta be az intézetük idei első kötetét, Bartha Ákos Bajcsy-Zsilinszky Endre: Életút és utóélet című hatszáz oldalas nagymonográfiáját. A könyvvel kapcsolatban Bajcsy-Zsilinszky életének sorseseményeit emelte ki, szarvasi születésétől a sopronkőhidai kivégzéséig. Elmondta, hogy kivégzésekor az evangélikus lelkésztől testvéri csókkal búcsúzó Bajcsy-Zsilinszky ezzel nemcsak a lelkésztől, hanem egyházától is búcsúzott, és ezt fontosnak tartotta akkor és ott az utolsó pillanatokban is megjegyezni. „Ha jellemezni kellene Bajcsy-Zsilinszky egy hiperaktív, grafomán, messianisztikus, nacionalista, fajpolitikai nézeteket valló, népfronti és kisgazda érzelmeket is tápláló személyiség volt” – tette hozzá.
Szlovák származású volt apja révén, de fontosnak tartotta a magyarosodást, az asszimilációt.Mély szerepet játszott életében az 1911-ben Áchim L. András meggyilkolása, amelyet testvérével együtt követtek el, ám felmentést kaptak. Ennek különböző olvasatait (családi háttér, osztálygyilkos, helyi körülmények, klánok) a szerző részletesen elemezte könyvében, ahogyan azt is, Bajcsy-Zsilinszky pártokban való szerepvállalásait mi motiválta. Tudatos politikus alkat volt, aki próbált élni a felkínálkozó lehetőségekkel, bármely politikai oldalról is jött az. Halála után zaklatott kultusza jellemezte azt a korszakot.
Ezután került sor arra a kerekasztal beszélgetésre, amelyet Kertész Botond történész vezetett, beszélgetőtársai pedig a könyv szerzője, Bartha Ákos, valamint Szarka László és Ablonczy Balázs történészek voltak. Szó volt Bajcsy-Zsilinszky evangélikus kötődéséről, az Áchim-ügy szálairól, de részletesen elemezték a további életfordulatokat, azok hátterét is.
Megállapításra került, hogy Bajcsy-Zsilinszky személyének kapcsán olyan fogalmakat is körbe kell járni, amelyek mind a mai napig érzékenyek, így a fasizmus, az ellenforradalom, antiszemitizmus, kommunizmus, magyarosítás, fajelmélet, fajvédő gondolatok és a két világháború közötti szellemi mozgalmak. Megegyeztek abban, hogy történészként kell viszonyulni ezen fogalmakhoz, meg kell vizsgálni a kortárs mögöttes tartalmakat, de szükséges ezekről beszélni.
„A múlt rekonstruálása összetett, nyomasztó, de szép feladat, sokszor heroikus munka a történészek számára. A jelen kötet egy olyan hús-vér embert ábrázol, akit nem hősként, szentként, mártírként, történelmi bábként kell értékelni, hanem élő emberként a maga hibáival és értékeivel. A könyv jelen perspektívámat tartalmazza, ami persze később akár további vizsgálódás után változhat is.” – mondta a szerző, Bartha Ákos.
Az alkalmon Kertész Dóra Bartók Béla műveiből adott ízelítőt.