A helyiek, valamint a magyar antifasiszta szövetség, a MEASZ Bajcsy-Zsilinszky Emlékbizottsága közös szervezésében megvalósult program során először az egyházához hű, ősi lutheránus család sarjaként mindhaláláig mélyen hívő Bajcsy-Zsilinszkyre emlékeztettek Kővágóörs középkori evangélikus templomának ódon falai között.  Az istentiszteleten D. dr. Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspök és Veress István lelkész szolgáltak. A püspök a Példabeszédek könyvében foglaltakra fűzte prédikációját: „Az igaznak emlékezete áldott!”

Az Isten házából – a többször eleredő eső ellenére – szép számú emlékező vonult a Balaton-parti, pálkövei Bajcsy-Zsilinszky-emlékház udvarára, ahol Bajcsy-Zsilinszky az 1920-as évektől 1943-ig gyakorta nyaralt, pihent, élt, dolgozott.

Itt Búzás Huba veszprémi költő saját versének elmondását követően Kerecsényi Zoltán, a MEASZ elnökhelyettese, az emlékbizottság alapító ügyvezetője köszöntötte az évfordulóra egybegyűlteket, a különböző gondolkodású embereket, és külön üdvözölte a 91 esztendős dr.Vitányi Iván szociológus-esztétát, tiszteletbeli emlékbizottsági elnököt, aki mellől kivégezni vitték Bajcsy-Zsilinszkyt. Az ünnepi alkalmat megtisztelte jelenlétével dr. Balogh András történészprofesszor, a szocialisták volt köztársaságielnök-jelöltje is. 

Köszöntő gondolatai közt a település polgármestere, Horváth Dezső példásnak nevezte azt, hogy hatodik esztendeje, a különböző gondolkodású magyar emberek ide, a Balaton partjára elzarándokolnak, s fejet hajtanak a mártír emléke előtt. Hangsúlyozta, hogy településük minden olyan alulról jövő kezdeményezést támogat, amely a haza és a szűkebb haza példaadóit, s azok hagyományait idézi.

Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke rövid üdvözlő beszédében Bajcsy-Zsilinszky szellemiségét emelte ki. Szerinte a mai kor számára rendkívüli üzenettel bír a mártírrá lett egykori publicista, parlamenti honatya alakja. Meglátása szerint nagyon is tiszteletre méltó az, hogy Bajcsy-Zsilinszky honnan indult és hová jutott el, hogy a szélsőjobbtól eljutott a demokráciáig, hogy időben felismerte a bajokat, hogy a náci hódítókkal és cinkosaikkal szemben nem maradt csöndben, s hogy a függetlenségért drága életét is képes volt odaadni, pedig lett volna lehetősége a menekülésre.

Vitányi Iván élő tanúja volt Bajcsy-Zsilinszky élete utolsó szakaszainak. Együtt szállították őket a fővárosból Sopronkőhidára, s egymás melletti cellában raboskodtak. A felakasztása előtt Bajcsy-Zsilinszky a maradék ételét az akkor fiatal Vitányira hagyta. Az immár agg szociológus-politikus meghatódva emlékezett az 1944 karácsonyán történtekre, illetve a nemzeti ellenállási mozgalommal kapcsolatos történésekre, majd az ábrahámhegyi szobrásszal, Kiss László művésztanárral és a szoborállítást kezdeményező Kerecsényi Zoltán emlékbizottsági vezetővel leleplezte Veszprém megye és a Dunántúl első Bajcsy-Zsilinszky-szobrát.

Az emlékművet alkotó művésztanár dióhéjban szólt az alkotási folyamatról, a mű jellegzetes vonásairól, majd az élethű szobrot Harmati püspök áldotta meg. Az emlékbizottság vezetője, Kerecsényi Zoltán a megjelentek előtt röviden számot adott a bizottság több mint négy esztendős tevékenységéről is, megköszönte a megjelent hivatalos, társadalmi és egyházi szervek képviselőinek az önzetlen együttmunkálkodást,  főként a kővágóörsi önkormányzatnak, amely a leleplezett szobor elkészíttetésének ügyéhez nagy buzgalommal állt hozzá.

Külön köszönetet mondott azért is, hogy több mint hat-hét éve, már jóval az emlékbizottság életre hívását megelőzően, segítséggel voltak a helyiek, hogy felkarolták a kezdetekben még csak magánemberként, társaival elkezdett pálkövei bajcsy-zsilinszkys kezdeményezéseiket, hogy aztán az emlékház megmenekülhetett az enyészettől, hogy az idei, kerek születési évfordulóra jelentősen megújulhatott a környezet, illetve több, esztétikus tablóból álló, a történelmi személyiség életét részletes kronológiával, korhű idézetekkel, képekkel bemutató kamarakiállítással egészülhetett ki az emlékházi kiállítás, mely méltóképpen várhatja az ide tévedő érdeklődőket. Ez a ház a magyar történelem része, hovatartozás nélkül mindenkinek meg kell becsülni! – figyelmeztetett Kerecsényi Zoltán.

Bajcsy-Zsilinszky Endre Veszprém megyében, Pálkövén tartózkodott a legszívesebben, 1943-as utolsó, szabad nyaráig, itt találkozott barátaival és harcostársaival, akikkel együtt gondolkodott és munkálkodott az ország jobb jövőjéért. Számtalan újságcikke jelentős tanulmánya, beszéde is itt született. Többek között járt itt Szakasits Árpád és id. Antall József is, később pedig tisztelgő fia, a miniszterelnök. Valamikor 1944 nyarán a fegyházból ekképp írt Zsilinszky: „Ha itt kellene hagynom ezt a szép világot, majd egyszer, Pálkövén, mondják el helyettem Juhász Gyula költeményét: »Szeretnék néha visszajönni még...« De azért ne sajnáljanak és ne nagyon búsuljanak miattam. Elértem azt, amit akartam: szolgáltam hazámat, mint bujdosó kuruc »de így éltünk vitéz módra«.”

Az idei, 130. évfordulón beteljesült Bajcsy-Zsilinszky kívánsága, felavatott pálkövei szobránál elhangoztak a magyar líra jelese, Juhász Gyula Testamentomának megható sorai. Az évfordulós emlékünnepély a Bajcsy-Zsilinszky-emlékfüzet bemutatásával, valamint a kővágóörsi művelődési házban fehér asztal mellett beszélgetéssel zárult. 

Amikor 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot, egyedül Bajcsy-Zsilinszky fogadta őket fegyverrel. Letartóztatásakor két lövést kapott, a fogságból – ahol kidolgozta egy föderatív Nagy-Magyarország terveit – október 15-én, a balul sikerült kiugrási kísérlet napján szabadult. A nyilas hatalomátvétel után illegalitásba vonult, s november elején a fegyveres ellenállást szervező Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának elnökévé választották. A szervezkedést elárulták, Bajcsy-Zsilinszkyt november 23-án vették őrizetbe a nyilas Nemzeti Számonkérő Szék emberei. Parlamenti képviselő lévén ügyét elkülönítették a szervezkedés december 8-án kivégzett többi vezetőjétől. Miután a nyilas országgyűlés kiadta mentelmi jogát, Sopronkőhidára vitték, ahol december 23-án este hűtlenség és hazaárulás vádjával halálra ítélték. Az ítéletet másnap reggel hajtották végre – a nyilas vérbíró „nyugodt szentestét” akart. 1945. május 27-én ünnepélyes gyászpompával temették el végakaratának megfelelően Tarpán. Nevét számos köztér és intézmény viseli, Budapesten róla nevezték el az egyik legforgalmasabb utcát, annak elején, a Deák téren áll a szobra, – s legújabb, kőbe formált alakja tehát 2016 nyara óta egykori pálkövei házának udvarán, ahol az emlékezés koszorúját számos szervezet, köztük nyugállományúak is elhelyezték az idei kerek évfordulón.

A képeken: dr. Vitányi Iván, Bajcsy-Zsilinszky egykori rabtársa, Kiss László evangélikus szobrászművész és Kerecsényi Zoltán, a szoborállítás kezdeményezője leleplezik Bajcsy-Zsilinszky Endre pálkövei szobrát, majd D. dr. Harmati Béla ny. evangélikus püspök megáldja az emlékjelet ( 2016. június 5. ).