Kevés olyan magyarországi kitüntetés van, amely olyan tisztán fogalmazza meg az emberi méltóság, a humánum melletti kiállás elismerését, mint a Wallenberg-díj. Kitüntetettjei elszánt küzdelmet vívnak az igazságtalanság, a megkülönböztetés ellen, a nehéz helyzetben lévők mellett. Hűek a díj névadójához, az evangélikus svéd diplomatához, Raoul Wallenberghez.

Minden évben Magyarországon ünnep ez a nap, hiszen láthatóvá válnak az igazságért, másokért küzdő életutak, megalkuvást nem tűrő életpályák. A Wallenberg-díj kitüntetettjei példák a ma embere számára, ugyanakkor felkiáltójelek is, hiszen küzdelmük mai társadalmunkban meglévő ellentétek, megkülönböztetések ellen szól.

Az idei kitüntetettek között a Magyarországi Evangélikus Egyház felterjesztésére Bakay Péter evangélikus lelkész Niclas Trouvé, Svédország magyarországi nagykövetétől, Rétvári Bence parlamenti államtitkártól, valamint Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagyától vette át a Wallenberg-díjat.

Bakay Péter egész életét végigkíséri a kisebbségi lét iránti érzékenység.A díjátadó ünnepségen a felterjesztő, Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök ajánlását ismertették:
„Bakay Péter 1958-ban született, Kecskeméten nőtt fel. 2004 óta a Tolna megyei Sárszentlőrincen él. Elindította a cigány bibliaórát, gyermekek számára hétvégi tanodát szervezett, ahol – cigány segítők bevonásával – a szellemi és lelki javakon túl étellel is jól tartotta a gyerekeket. Először csak gyülekezeti keretek között, majd a környéken dolgozott, végül közegyházi megbízással az egész országban végzett cigánymissziói munka felelőse lett. A cigányok önbecsülését a kultúra útján is erősíti. Kezdeményezésére indult az Evangélikus Hittudományi Egyetemen a Bevezetés a cigánymisszióba című tantárgy oktatása. Változatos helyszíneken, például iskolákban, gyülekezetekben, művelődési házakban minden alkalmat megragadva tart előadásokat a cigányok iránti rokonszenv felébresztésére. Bakay Péter egész életét végigkíséri a kisebbségi lét iránti érzékenység.”

2015 Wallenberg díjazottai: Bakay Péter evangélikus lelkész, cigánymissziós referens, Durkó Albert pünkösdi lelkipásztor, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziójának vezetője, Szénási Jonathan Sándor református börtönlelkész, a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet lelkésze, Hosszú Gyula történelemtanár, az Utak a holokauszthoz, történetek a holokausztról című tankönyv szerzője, Baráth Márta történelemtanár, a szolnoki Auschwitz Album című kiállítás megszervezője, valamint Vác város önkormányzata a roma nemzetiségnek adott kiemelt segítségért és a zsidó hagyományok ápolásának támogatásáért. A Raoul Wallenberg Egyesület különdíját a budapesti Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola 10. a osztálya kapta egy holokausztról szóló táncballada színreviteléért.

különösen is fontos, hogy Wallenberg emberségének üzenetét meghalljuk és az ő emberségéből tanuljunk.A Budapest Music Centerben rendezett nagyszabású díjátadón a 2014 októberétől Svédország magyarországi nagyköveti tisztségét betöltő Niclas Trouvé emlékeztette a jelenlévőket, hogy „Raoul Wallenberg nem nagykövet és nem is karrierdiplomata volt, hanem olyan munkatársa Svédországnak, aki történelmi mentőakciót szervezett, mellyel több ezer ember életét menthette meg. Wallenberg nem a szabályok szerint járt el, sokkal inkább azt tűzte maga elé, hogy különbséget tegyen: mi a fontos és mi nem. Így az igaz ember, az embermentő élet útját választotta, miközben saját életét is kockáztatta. Most, amikor a terrorizmus, az iszlamofóbia, és az antiszemitizmus által Európát ismét vész támadja, különösen is fontos, hogy Wallenberg emberségének üzenetét meghalljuk és az ő emberségéből tanuljunk.”

Az Európai Unió az emberi jogokon nyugszik.A rendezvényen részt vett Urban Ahlin, a svéd parlament elnöke is. „Raoul Wallenberg élete nemcsak azoknak példa, akik küzdenek egy békésebb jövőért, hanem azon belül azoknak is, akik ellent mernek mondani a békétlen törekvéseknek és nem maradnak tétlenek, ha atrocitást látnak” – fogalmazott a házelnök. Urban Ahlin az Európán belüli kisebbségek helyzetével kapcsolatban nyugtalanságát fejezte ki: „Az Európai Unió az emberi jogokon nyugszik. Ma, amikor a megosztottság jelei előkerülnek – Wallenberghez hasonlóan – szembe kell szállnunk a diszkrimináció és a megosztottság előtörő eszméjével” – emelte ki.

A díjátadó ünnepségen Mártai Márta, az Országgyűlés háznagya a hetven éve eltűnt svéd diplomata életútjából kiindulva a mai társadalmi kérdésekre hívta fel beszédében a figyelmet. „Wallenberg volt az, aki egy embertelen korban képes volt fenntartani a hitet. A világ ma is emberellenes, várja a mai Wallenbergeket, akik a mai díjazottakhoz hasonlóan, megalkuvás nélkül kiállnak az emberi jogokért” – fogalmazott.

„Tegnap Európa legnagyobb zsinagógájában, a budapesti Dohány utcai zsinagógában a budapesti gettó felszabadítására emlékeztünk, ma az embermentő Raoul Wallenberg előtt hajtunk fejetTegnap Európa legnagyobb zsinagógájában, a budapesti Dohány utcai zsinagógában a budapesti gettó felszabadítására emlékeztünk, ma az embermentő Raoul Wallenberg előtt hajtunk fejet” – fogalmazott Takács Szabolcs Ferenc európai uniós ügyekért felelős államtitkár.
Hangsúlyozta, hogy a kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd ellen. „A diktatúrák természete azonos, egy nyelvet, az erőszak nyelvét beszélik. Ezzel szemben Wallenberg üzenete az, hogy mindig lehet a helyes utat, az igazságot választani” – mondta Takács.

Michael Wernstedt, a Raoul Wallenberg Akadémia elnöke kifejtette, hogy tevékenységük egyik fő pillérét a fiatalok között végzett oktatásban látja.
„Vannak ma is kísérletek arra, hogy Európa szörnyű ideológiai megkülönböztetését egyes csoportok újraélesszék. Ezért különösen fontos, hogy mind a fiatalok között hírül adjuk, mind magunk képviseljük az európai értékeket, azaz kötelezettségünk kiállni a demokráciáért és az emberi jogokért.”

A Wallenberg-díj kitüntetettjei az emberi méltóság védnökei”A Wallenberg-díj történetét Rétvári Bence ismertette. „A magyar társadalomnak szüksége van példákra, olyan életutak megismerésére, mint amilyenek a mai díjazottaké” – fogalmazott az államtitkár. „Ez a díj bátorítás a kirekesztés elleni fellépésre, ugyanakkor felhívás arra is, hogy tenni kell azért, hogy a normális együttélés létrejöhessen. A Wallenberg-díj kitüntetettjei az emberi méltóság védnökei” – fogalmazott a Rétvári Bence.