Mindnyájunknak megvan az a húsvéti története vagy igéje, amellyel megpróbáljuk megragadni a megragadhatatlant. Talán az üres sír története, az emmauszi tanítványok elbeszélése vagy éppen az a tudósítás, amelyben a Feltámadott megjelenik a Tibériás tengernél.

Van egy mondat, amely mellett idén semmiképpen sem mehetünk el: bár az ajtók zárva voltak. János jegyzi fel, hogy miután a Feltámadott megjelent a magdalai Máriának, este felkereste a tanítványokat, és bár az ajtók zárva voltak, eljött, megállt középen, és megszólította őket: „Békesség nektek!”

Ki az közülünk, akinek ne lennének saját tapasztalatai arról, hogy milyen bezárt ajtó mögött lenni, félelemben és bizonytalanságban élni. A bezártságot még talán elviseljük, de ami igazán nehéz, a szeretteinktől való elzártság kényszere. Nehéz heteket élünk, és minél többet hallgatjuk a híreket, annál inkább felsejlik előttünk, hogy az igazán neheze még hátra van.

Ezekben a félelmekkel teli pillanatokban engedhetjük közel magunkhoz az evangélium vigasztalását:

bár az ajtók zárva voltak. És az ajtók tényleg zárva voltak. A tanítványok félelme miatt.

János érdekes módon több ajtóról beszél – talán már ránk is gondolva – mintha mindenkinek meglenne a saját zárt ajtaja, amit félelmei miatt csukva tart.

Bár. Milyen jelentételen szó, és mégis minden benne van. A Feltámadott maga indult el a tanítványok felé. Ő keresi meg őket, ő lép be hozzájuk. Ő szólítja meg őket, ő akarja megvigasztalni és megnyugtatni őket. Ő biztosítja a tanítványokat arról, hogy az ő békessége meg tudja szelídíteni a félelmüket.

És egyszer csak az ajtók megnyíltak, és a tanítványok elindultak, hogy a föld minden tájára elvigyék a hírt, hogy a mindent megszelídítő béke valóban megjelent Jézusban.

Mindnyájunknak megvan a húsvéti története vagy igéje. Talán te már tudod, melyik a tiéd, de sokan még biztosan keresik. Most a vírus elleni küzdelemben az orvosok és ápolók, a boltosok és a tisztviselők vannak a frontvonalban. De lehet, hogy hamarosan te leszel ott, és akkor a te vigasztalásodra, a te bátorításodra, a te szeretetedre lesz szükség, hogy mások is megtapasztalják és átéljék a húsvéti csodát. Bár!